Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Csehy Zoltán: Lapok egy égő partitúrából (tanulmány)
A TITOKZATOS WFÖRF.S képletszerű egységek egy folyamatot jelenítenek meg: a BA a tökéletes egyensúly képzetét kelti, a bba séma a B-refrénsor bb-rímekké alakulását idézi, azaz a hasonlóságséma eluralkodását, vagyis a homo-struktúra iránti vágy megjelenését. Az A konstansnak mutatkozik, mindig sorismétlést jelző, önismétlőén refrénszerű zenei séma marad, mígnem a B elkalandozik, megoszlik bb-re, azaz két rímpárra, mely hasonlóságon alapuló és nem azonossági sémát indukál. A BAB séma négyes megismétlése a B győzelmét jelzi, az A elemésztését, önmagába zúzását, mely lényegében ennek a versnek a mikrostruktúrája is. A heteronormativ törekvést felszámolja a homológ struktúra. Az egyenrangúság, az esélyegyenlőség agresszió áldozata lesz, és vezérzenévé válik. A vers végén, immár a balladába visszatérve megjelenő nőalak kétségtelenül az A-sé- mába illő, mígnem a barátok homoszociális közege a B, illetve b struktúrába illeszthető. A „tompán visszhangzik” fordulat az akusztikus jelenségek kiemelésére szolgál, s a rím- és refrénechó sémáit jelzi. Az idegen- séggel való találkozás aktusa a hagyomány szétroncso- lásához vezetett: a vers végén helyreáll a rend, de ez a rend a tragikus képzetében történik meg. Az anomália megjelenése gerjeszti a tragikumot. A másság ritmusa nem hagyományos képletekkel írható le, a tonális sémamező és jelentéskonstrukció megzavarását jelző agresszió nem logikailag ellenőrizhető szövegegység, hanem nyelvtani következetesség által uralt szemantikai séma, az izokólonszerűen építkező felszólítás a közlés zavarainak tempóit is módosítja: a makogás halksága vagy a dadogás egyberántásai és elharapásai, nem beszélve a hadarás felgyorsított lendületéről mind-mind képlettel leírhatatlan struktúrákat hoznak létre. Maguk az igenevek meg is csonkulnak („hadarni darni”), vagy hangrendi átváltozás áldozatai lesznek (hadarni / hederni) a szótári értelem rovására. Az így kapott zenei sémára visszhangzik a „nem” szó, mely részint a tagadás megjelenése a versen, részint főnévként a biológiai testre utaló, biztos fogódzókkal rendelkező fiziológiai kategória. Az „ájtatos barátok” tragikus csodát látnak a visszatért balladában, a vers másik fertályán, a gyóntatás bevégeztével: halott társuk hideg kezét
