Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Csehy Zoltán: Lapok egy égő partitúrából (tanulmány)
A TITOKZATOS WEÖRES kodását, az értelem megkötésének érezhető szándékát, majd feláldozásának (mímelt?) patetizmusát, humor- talanságát annak szétfoszlatásában. II. HEDERNI, HEVERNI, HADARNI A pókháló szétszálazódása után nézzünk egy olyan példát is, amikor ugyan helyreáll a rend, de ez a helyreállítás korántsem megnyugtató, sőt, egyenesen reménytelen és illuzórikus. Általános vélekedés szerint Weöres egyes szövegeit a zenei forma tökélye járatja csúcsra: e verstípusok lényege azonban a kikezdhetetlen szabályosság, illetve az ahhoz viszonyuló dramaturgiai szerepű esetleges elmozdulás, illetve a kis formákban fraktálszerűen megmutatkozó nagyság képzete.22 Másrészt a zenei kombinatorikus szövegek esetében az ábrázolt, észlelt vagy kibontható folyamat természetének bölcseleti vagy ontológiai feloldása kerül előtérbe: Tamás Gáspár Miklós például a Fughetta című verset „a megsemmisülés megszentelt táncának” tartja.23 Weöres ritkán használt montázstechnikájának e- gyik szép példája a Múltszázadi ballada-részletek és mai törmelék24, melynek filológiai karrierje azonos a Tizenkettedik szimfóniáéval. A vers már a címében is elkülöníti azt a két alapregisztert, melyhez a montázsolt elemek inklinálnak. A töredék, a szövegfragmentum költeményként való elgondolhatósága, illetve a kiegészítést szorgalmazó filológiai és olvasói munka az érte- lemtulajdonítás eredendő mechanizmusait is leképezi. Maga a versroncs tehát szeparálható egységekből áll, csak az nem világos, hogy az idegen anyag mit törölt ki, illetve, hogy az ütközés milyen mértékű károkat okozott az érkező szövegben: 22 Például Lator László: Vers, zene, verszene. Mozgó Világ 22 (1996/11). 109-112. Latora Vulse triste harmonikus, rondóformá- ban érvényesülő világába egy komplett miniatűr szimfóniát lát bele. 23 Tamás Gáspár Miklós: Fughetta. Utunk 1972, 48. szám. 8. 24 Weöres Sándor: Egybegyüjtött művek. Egybegyüjtött költemények III. Budapest, 2009, Helikon. 33. „Kopasz hegyormon régi zárda, Oly búsak e komor falak! Még búsabb, kinek búját zárja, Panaszait fal ba ba ba ba bbA bbA bbA bbA bbA BA BA BA BA BA BA a makogok bíztassák a homoszexuálisokat heverni heverni
