Irodalmi Szemle, 2013

2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Tőzsér Árpád: Tündérsíp és varázsfuvola (esszé)

A TITOKZATOS WEÖRES

mint Pilinszky János. Szeberényi Zoltán, a nyitrai magyar nyelvi és irodalmi tanszék akkori vezetője viszont úgy emlékszik, hogy Kormos István tette a jeles megállapítást.

Én nem voltam jelen, egyik mellett sem tanúskodhatom, de azt állíthatom, hogy Weöresnek a diáklányaink körében nagy sikere volt. Főleg azzal a vallomásával, hogy neki nincs gyereke, és nem is lehet, mert egy gyermekkori heregyulladás tönkretette a nemzőképességét. Bejelentését általános derültség fogadta.

Aztán valaki felolvasta a Téma és variációkat

Ma szép nóta van, csupa árokszél, kutyák remekelnek a töltésen és hangosan futkosva mindenki sugárzik, még a nap is rabkocsiban időz.

Ma szép hang van, csupa nap, futkos a nóta az árokszélen és remek rabkocsi sugárzik az időben, még a töltésen is mindenki kutyázik.

Weöres Sándornak a személyisége is legalább úgy sugárzik az időben, mint a csodálatos, megmagyarázhatatlan és kimeríthetetlen fényességű versei.

3.

S ezek után talán nem túl nagy szerénytelenség részemről, ha - úgy is, mint ismételt köszönetét az egykori „varázsfuvoláért” (amelyet azóta is híven őrzök), valamint személyes születésnapi „hódolatot” a nagy költőnek, a harmadik évezredből - ide másolom az 1998-as szerény W. S.-szonettkreációmat.

VÉRTELEN ÁLDOZAT

W.S. ADYNAK, BABITSNAK S KOSZTOLÁNYINAK HÓDOL

Oltáromon vadmacska, páva, bárány, horkanó, pompázó, síró szavak.

Tapintom őket, juhait a vak troglodita. Mit keres? Messze jár már

Odüsszeusz. Fut a szó, nem tapadnak alá jelentések. Jaj, „Senki” lett valóban az Ember. S akkor minek a vers, a rím? Vértelen áldozatnak?

S mégis: ha a külső világ bezárul előttem, vagy - sziklaként - épp reám hull, a szó segít. Belső terem kitárván,

szabaddá tesz, hiába szikla, sors, gát - A szó Küklopszainak áldozom hát: három költő előtt borul le hálám.

6