Irodalmi Szemle, 2013
2013/7 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Garajszki Margit: Cselédsors (a Pozsonyi Színművészeti Egyetem Cselédek című előadásáról)
G a r a j s z k i Margít ÍZLÉSEK. ES POFONOK CSELÉDSORS A. pozsonyi Színművészeti Egyetem egykor legendás színpada, a Pozsony belvárosában lévő Burkovňa, amely Ladislav Smoček Dr Burke különös délutánjának nyomán kapta a nevét, az utóbbi években próbateremként szolgált, ám idén újra megnyitották, mint az egyetem LÁB nagyszínpada mellett működő kamaraszínpadát. Mrožek Prófétákja, Didier Kaminka A kapus magánya, valamint Vaszilij Szigarjev Farkaskölyök című előadásának műsorra tűzése után május 2-án került bemutatásra Jean Genet Cselédek című darabja. A vizsgaelőadás rendezője Száz Pál Eva Pevná dramaturgot és Katarína Sliacka díszlet- és jelmeztervezőt kérte fel együttműködésre, ahogyan 2012- ben a Woyzeck színpadra állításánál is tette. A premier estéjén a nézők a bejárat előtt gyülekeztek, az ajtó csak néhány perccel hét előtt nyílt meg. Szűk, gyengén világított lépcsőfolyosó vezet le az alagsori játszóhelyhez. A közönség java része szemmel láthatóan most jár itt először, az ismeretlen és szokatlan színházi helyszín megsokszorozza a figyelmüket és ingerfelvevő képességüket, megilletődöttségükben csak suttogva beszélnek vagy egyáltalán nem. Egy apró téglákkal kirakott, fehérre mázolt, enyhén dohos szagú, szűk alagútszerű pincehelyiségbe érkeznek. Az ajtó mellett kétoldalt lépcsőzetes emelvényen sorakozó székek alkotják a nézőteret. Mintegy hatvan fő keresi a helyét: teltház. Akinek nem jut hely, a székek előtt szivacsokra ülhet a földre. Az itt elhelyezkedők olyan hatást keltenek, mintha csak vendégségbe jöttek volna, de elegendő szék híján, párnákon foglalnak helyet a vendéglátó szobájában, pontosabban a Madame hálófülkéjében. Színpad és nézőtér határa elmosódik. Ez a különleges, zárt, intim tér már jóval a színészek megjelenése előtt játszik. Önmagában is. A pinceszínház egészét borító fekete táncpadlón elhelyezett bútordarabok és világítótestek jelölik ki a színpadot. Középen egy masszív barna kétajtós ruhásszekrény torlaszolja el a pincehelyiség újabb kis terméhez vezető átjárót. A bal oldalon lévő oldalsó zárt folyosóra székeket halmoztak fel, mintha valamiféle raktár lenne. A színpad bal felén egy fehér kórházi vaságy, bordó párnahuzattal, jobbra pedig fekete tükrös toalettasztal, a tükör körül villanykörték. Miután a nézők elhelyezkedtek, egy láthatatlan kéz leoltja a lámpákat, sőt még a levegőztetőt is kikapcsolja. Teljes sötétség és csönd. A lámpa ismételt felkapcsolásával veszi kezdetét az előadás. A kezdő kép, amint Solange a padlót súrolja, a testvére, Claire pedig a szekrényből kilépve a Madame szerepében jelenik meg. A két szobalány kedvenc elfoglaltságának hódol, szerepjátékokat játszanak, amíg a ház gyűlölt úrnője távol van. A Solange-ot és Claire-t alakító színésznőknek nincs könnyű feladatuk, hiszen a másfél órás előadás során olyasvalakit kell eljátszaniuk, aki esetenként valaki mást játszik el. Solange szerepében a negyedéves színész szakos Marta Mat’ová, míg Claire szerepében a bábszínész szak végzőse, Michaela Čilíková mutatkozik be. A megalkotott személyiségszerepeket különböző játékstílusok alkalmazásával játsszák el, és mindvégig sikerül megőrizniük a dikció és akció egy90
