Irodalmi Szemle, 2013

2013/7 - CIGÁNY UTAK - Takó Annamária: „Nincs semmi, csak a lépések” (tanulmány)

CIGÁNY UTAK 8 Vö. Beck Zoltán: Cigány/roma irodalom Magyarországon. 83-86. 9 Tuza Tibor: Cigányoknak mécs­világa (Népismereti összeállítás, történelem és irodalom). Debre­cen, 1997, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet. 10 D. Magyari Imre: i.m. 102. a kortárs kritikusok részéről. Elemzése belefullad egy referencializáló és a szöveget hermeneutikai lehető­ségeitől megfosztó artikulálásba. így Djuric összefog­laló munkája nem igazán járul hozzá az interpretatív értékkel bíró dialógus kialakításához.8 Tuza Tibor ugyancsak tájékoztatásra szánt kis müvében már egy olyan értelmezői pozícióból kö­zelít a műhöz, mely szociológiai szempontból érde­kes lehet, de az irodalomtudomány szempontjából már meghaladott értelmezési keretben gondolkodik a regényről. Ezek szerint Holdosi saját gyermekkori élményein keresztül mutatja be a roma közösségen belüli visszásságokat, vagyis a szöveg nem lesz más, mint az író életének okozata, illusztrációja: „Holdosi József magas művészi szinten tárta fel benne gyermekkori élményeit, családja sorsát, de nemcsak a családja, hanem a nagycsalád, a Kányák sorsát, akik mind-mind jobbítani akartak sorsukon. A könyv alapgondolata, amint ezt az értékelő kritikák is egybehangzóan kifejezésre juttatták, az az értékíté­let, hogy a cigányság szebb, emberibb életét csak a munka teremtheti meg”.9 Irodalomtörténeti kontextusban sem tűnik fel a Kányák jelentősége, D. Magyari szerint a magyar irodalomtörténetről szóló nagy áttekintésekre sem jellemző az, hogy megemlítik Holdosi nevét. A ki­hagyás okának a már említett paradigmaváltást hoz­za fel, Holdosit inkább a „realista” irányhoz sorolja (hozzáteszi, pontatlan lenne a „realista” és „szöveg­szerű” kategóriák ilyen differenciálatlan szembeállí­tása egymással10). Az elmondottak alapján úgy tűnik, a Holdosi-prózának elég marginális a helyzete az iro­dalomban: nem bizonyult dialógusképesnek az értel­mezők számára. A Holdosi-recepcióban szinte csak egy irodalmárt találunk, aki a tudományos megszólalás igényével ír a cigány irodalomról és annak kapcsán a Kányákról. Beck Zoltán tanulmányai alkotják tehát a Holdosiról szóló szakirodalom másik felét. A romológus és irodalmár a következő módszerrel lép dialógusba a 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom