Irodalmi Szemle, 2013

2013/1 - MULTIKULTI ÉS KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK - Haklik Norbert: Eleven embercomb, avagy Kabdebó Tamás a nyelvtükrök között (tanulmány)

7 Kabdebó Tamás: ...De szabadíts meg a nyelvi sehogytól, in: A hallottakról jót vagy semmit. Tizenkét irodalmi esszé. 81., Árgus Kiadó, 2003. 8 Uo. 83. 9 Uo. 87. 10 Uo. 90. 11 „Aki magyarul kezdett el írni, akár még otthon, akár idekint, az bátran vallhatja Kosztolányi­val: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legna­gyobb eseménye, melyhez nincs fogható... Mélyen bennem van, a vérem csöppj eiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként... Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.’ Kosztolányi második állítása már megkérdőjelezhető. Figyeljünk: ’Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni, csak attól nem ka­punk soha csömört, csak azt fo­gadjuk magunkba korlátlanul úgy, hogy minden szemerjét azonnal vérré változtatjuk.’ Igen, vérré változtatjuk minden szemerjét, de ez a folyamat, kint élő író számára nem kizárólagos. Huszonöt év tapasztalata, szám­talan egyetemi kurzus végigtanu- lása, gyermekeink iskoláztatása, több munkaviszony és a folytató­lagos kinti élet az államnyelvet az író második természetévé teheti. A nyugati írónak - kevés kivétellel - életszükséglete a kétnyelvűség, mert enélkül nem tekintheti át saját magának és környezetének valóságszemléletét és a két nyelv­ben megnyilatkozó egyezéseket és különbözőségeket.” Uo. 88-89. MULTIKULTI ÉS KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK magyarul így kell olvasni: eleven embercomb’, majd hozzáteszi: ’A fordítói játék és ennek mindenféle rava­szabb vagy egyszerűbb változatai segítenek bennünket abban, hogy a hibrid nyelvi beidegződések helyett át­tételekben gondolkozzunk.’”8 Ugyanebben az esszében Kabdebó megemlíti és példákkal is illusztrálja, hogyan teheti mindkét nyelv használatát kölcsönösen gazda­gabbá és tudatosabbá például, ha eljátszunk a kedvelt családi fordulatként használt szólások és közmon­dások magyar és angol megfelelőinek összevetésével, később arról ír, a családjában dívó kutyakultusz által megihletve közel kétszáz, kutyával kapcsolatos ma­gyar kifejezést gyűjtött össze, valamint nyelvi játéko­kat is ismertet - nem csupán az utóbbi évtizedek során nemzetközivé lett Scrabble-t, hanem a kevésbé ismert szópókert is, amelyről nem mulasztja el megjegyez­ni: „Pennys, illetve centes alapon játszva érdekesebb, mint pénz nélkül.”9 Kabdebó nem csupán lehetőség­ként, hanem szükségletként is tekinti a kétnyelvű írók esetében a hasonló nyelvjátékokat: „Az írónak szüksé­ge van arra, hogy ilyen látszólagos játékokkal kulturá­lis többletre tegyen szert, hogy a hintapalintával, ami minden jól tudott két nyelv között lehetséges, megnö­velje saját lelkének tájait.”10 E megállapítást igazolandó akár még Kosztolányi Dezsővel is kész vitába szállni, és a többletet, amellyel a kétnyelvű lét gazdagíthatja azt, aki az irodalomban alkot, a szerző és környezete valóságszeméletének áttekinthetősége mellett éppen a két nyelv természetes összevethetőségének, hasonló­ságaik és különbségeik tudatosításának lehetőségében véli felfedezni.11 Lássuk tehát, hogyan érhető tetten a kétnyelvű lét hatása Kabdebó Tamás írói nyelvhasználatában a Da­nubius Danubia folyamregény-trilógia lapjain. Lévén, hogy a szerző emigrálása óta - a rövidebb olaszországi kivételtől eltekintve - anglofón országok­ban (Egyesült Királyság, Guyana, Írország) él, aligha meglepő, hogy bőséggel találunk olyan nyelvjátéko­kat a könyvben, amelyek során az angol és a magyar nyelv különbözősége adja meg az írói nyelvteremtés apropóját. A nyelvi deficitnek a nyelvhelyességi érzék és a nyelvi fantázia többlete, illetve szabályozó hatása 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom