Irodalmi Szemle, 2013
2013/7 - CIGÁNY UTAK - Wajs Papusza Bronisława: Cigány mese; A fehér tél beköszöntött; A víz, amely vándorol; Dal; Lábam többé nem lép oda, hol valaha cigányok jártak; Nézek erre, nézek arra; Papusza fejében szerzett cigány dal (versek, Zsillé Gábor fordításai)
CIGÁNY UTAK így élt egykor a szegény cigány. Átkozottak azok az utak! Nem lépek többé ama utakra. Én, aki rajongok az erdőért és a dalért, és mindenért, ami él és növekszik. 1952 Nézek erre, nézek arra [PATRZ^ TU, PAT KZ ^ TAM] Nézek erre, nézek arra - minden imbolyog! Kacag a világ! Csillagok tömkelegé éjjel! Csacsognak, fénylenek, hunyorognak. Csillagok! Aki megérti őket, éjszaka nem akar álomba hullni, a szikrázó Tejutat bámulja, tudja, ez lesz a boldogság útja, mely a jó irányba hívogat. Nézek erre, nézek arra hogyan mosdik a hold a langymeleg vízben, akár az erdő melletti patakban egy ifjú cigány lány. Hát mi folyik itt! Minden imbolyog. A világ így kacag. 1951 8
/
