Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - Szerzőink

KŐVETKEZŐ SZAMUNKBAN

„Már régen a múltba enyészett a vándor cigányok kora.

Mégis látom őket: sebesebbek az erős, áttetsző víznél, mely tovaúszik.”

Papusza Bronislawa Wajs: A víz, amely vándorol (Zsillé Gábor fordítása)

„Félrevert a szívem, falusi, bolond harang.

Láttam magam, ami vagyok: elmúló, földi kaland.

Gyökereim, ahogy illik, kiásva, se istenem, se hazám.

Látom, ha kell, a foltot, az ékszert bárki igazán. ”

Jónás Tamás: Születésnapodra