Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Benkő Krisztián: A hétmérföldes csizma (tanulmány)

benkő Krisztián

VÁROS ÉS EMLÉKEZET

A HÉTMÉRFÖLDES CSIZMA

(ITALO CALVINO:

Láthatatlan városok)*

‘Calvino, Italo: Interview (with William Weaver, Damien Pettigrew). The Paris Review, Fall 1992 (The Art of Fiction No. 130).

Kubla kán tündérpalotát építtetett Xanaduban, hol roppant barlangokon át örök éjbe veti magát az Alph, a szent folyam.

S. T. Coleridge: Kubla kán

* Fotók: Benkő Krisztián, 2007.

42

3. AZ EZEREGY ÉJSZAKA MESÉI

T Tgyan Italo Calvino egy vele készült kései in- terjúban úgy nyilatkozott, hogy elbeszélő művészete kevéssé lép folytonosságba az olasz irodalom hagyományával, a Láthatatlan városok (Le cittá invisibili, 1972) narratív szerkezetében mégis sejthető Boccaccio késő középkori Dekameronjának hatása, ahol a különálló, egymástól független elbeszéléseket a történetmesélés kerete (az 1348-as firenzei pestis elől vidéki kastélyba menekülő, egymást szórakoztató társaság összejövetele) fűzi össze. A Calvino-regény ötvenöt, rövid - ugyanebben az interjúban - „pró- zavers”-nek1 nevezett városleírásának kerete ugyanakkor a történeti kontextus folytán visszavezethető a keretes elbeszélői szerkezet legelső és minden további hasonló vállalkozást megihlető példájáig, a perzsa Ezeregyéjszakáig. A szerző kurzívval szedett szólamai által összefűzött kis novellák narrátora ugyanis a birodalmát építő mongol Kublaj kán udvarában szolgáló Marco Polo, aki utazásai során bejárta Arábia és Perzsia városait is, így az Ezeregyéjszaka-filológiában „bagdadi szövegrétegének nevezett történetek közül a Tengerjáró Szindbád utazásai is hatással lehettek