Irodalmi Szemle, 2013
2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Tóth László: Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez (tanulmány)
VÁROS ÉS EMLÉKEZET Köztársaságban elenyésző számú, mintegy hatvannyolcvanezer fős töredékmagyarság maradt, a hivatásos magyar színészet némaságra ítéltetett itt, s a nem szlovák nemzetiségű színészek még szlovák színházaknál sem helyezkedhettek el. Ebben a váratlan helyzetben a korábbi pozsonyi színpártoló egyesület egykori tagjai kezdeményezték, hogy a megszűnt hivatásos magyar színészet szerepét valamilyen módon - s jobb híján - a helybeli műkedvelő csoportok vállalják fel (Pozsonyban négy-öt ilyen magyar együttes működött állandó jelleggel), melyek azután az 1943-ig évente megrendezett ún. színházi hetek során adtak számot a tevékenységükről, de a második világháború vége felé lényegében ez a lehetőségük is megszűnt. A magyar színészetnek 1945 után sem maradt sok lehetősége, esélye Pozsonyban. Előbb a jogfosztottság és a kitelepítések, deportálások 1945-1948 közötti évei jelentettek durva beavatkozást itt is a német és a magyar elem, illetve nyelvük és kultúrájuk ellen, amelynek következtében a város gyakorlatilag elvesztette történeti háromnyelvűségét és -kultúrájúságát. 1948 után ugyan formálisan még magyar hivatásos színtársulatot is kapott Pozsony a székhelye szerint ide bejegyzett Állami Faluszínház egyik együttesével, ez azonban a valóságban - más feladatai lévén, és működési feltételeinek és filozófiájának abszurditásai miatt is - a legkevésbé sem volt képes katartikus kultúrateremtő és műveltségformáló tényezőként jelen lenni és hatni a város életében. Vagyis, a Faluszínház magyar tagozatának léte mesz- sze nem jelenti, hogy Pozsonynak a jelzett időszakban magyar nyelvű színháza lett volna, hiszen azt csupán annak igazgatósága kötötte ide, s leszámítva néhány itteni bemutatóját, illetve egy-egy, többnyire a később az egyre nagyobb ütemben terjeszkedő városhoz csatolt, mára már abba teljesen beolvadt szomszédos településen: Ligetfalun, Pozsonypüspökin, Főréven, Vereknyén megszervezett előadását, fellépéseinek túlnyomó részét vidéki kistelepüléseken tartotta (hiszen, amint a neve is mutatja, létrejönni is e céllal jött létre, nevezetesen, hogy főleg a kétezernél kisebb lélekszámú helységekben lépjen föl). 1959-től kezdve azonban Pozsonyban 40