Irodalmi Szemle, 2013
2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Tóth László: Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez (tanulmány)
VÁROS ÉS EMLÉKEZET 9 Fogarassy László: Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században a népszámlálási adatok és a választási eredmények tükrében. In Új Mindenes Gyűjtemény 10. kötet. Társadalomtudományi értekezések. Összeáll.: Veres Géza. Bratislava/Pozsony, 1993, Madách Könyvkiadó. 115. 10 Az 1921. február 15-én megtartott (első) csehszlovák népszámlálás adatai alapján Pozsonynak ekkor 92 932 lakosa volt, ebből 37 038 volt a csehek és a szlovákok száma, 25 837 a németeké, 20 731 a magyaroké, 5 568 pedig az idegen állampolgároké, a maradék pedig egyéb nemzetiségű volt. - Sčítání lidu v republice československé ze dne 15. února 1921,1. díl. Praha 1924, Vyd. Štátni úrad Štatistický. 264. és 324-325. In Lajcha, Ladislav: Dokumenty SND 1 (1920-1938). Bratislava, 2000, Divadelný ústav. 14. működésük feltételeit, s ehhez anyagi erőre, felszerelésre, színészekre, műszaki és segédszemélyzetre, mindenekelőtt pedig fellépési lehetőségekre, játékhelyekre és nézőkre volt szükség - azaz meg kellett teremteniük a (cseh)szlovákiai magyar színjátszás megfelelő szervezeti kereteit. Mindezekért kíméletlen harc indult közöttük, melynek két leglényegesebb eleme, a formálódó kisebbségi magyar színházi kultúra két főszereplője, hangadója a pozsonyi és a kassai társulat, illetve direktoruk: Polgár Károly és Faragó Ödön volt. Amikor pedig az új kormányzat csak egyetlen társulat számára - egy pozsonyi-kassai színikerületre - adott koncesz- sziót, azt a kassai igazgató, Faragó Ödön nyerte el, a pozsonyi színiidények megtartásának jogával együtt. S bár a következőkben egymást váltották a pozsonyi játékjogot elnyert színidirektorok, akik nevéhez alapvető kezdeményezések és jobb produkciók is fűződnek, innentől kezdve húsz éven keresztül a pozsonyi magyar színészet fokozatos visszaszorulásának és sorvadásának lehetünk tanúi, ami azért is törvényszerű, mert a csehszlovák hatóságok egy idő után a két nyári hónapra - júniusra és júliusra - korlátozták a pozsonyi magyar színiévad időtartamát. S az is idetartozik, hogy noha az utolsó magyar, 1910. évi népszámlálás már a német lakosság stagnálását mutatta,9 a város népessége lényegében egészen 1918-ig német többségű maradt, majdazl918-1919-es impériumváltás, illetve a berendezkedő új államhatalom nacionalizációs törekvései következtében az addig lélekszámbeli kisebbségben levő szlovák elem került többségbe (a főleg az országalapítással kezdődött folyamat elején beözönlő csehvel együtt, bár 1921-ben, jóllehet az már a legnagyobb lélekszámú népcsoportot alkotta itt, összességében, a város más nemzetiségű - elsősorban a német és a magyar - lakosságához képest még mindig kisebbségben volt ).111 Összefoglalva: Pozsony népessége - a város története során - háromszor rendeződött át alapvetően. A XIX. század második feléig a német elem - és Bécs közelsége - volt a meghatározó a város életében, az 1860- as évektől 1918-ig a magyar nyelv és kultúra előretörése 38