Irodalmi Szemle, 2013

2013/1 - MULTIKULTI ÉS KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK - Ardamica Zorán: Szubkulturális hibridizmus, avagy a „Nagy büdös kisbetűs élet" (tanulmány)

M U LT I K U L T I

ÉS KISEBBSÉGI

KONTEXTUSOK

zetességeit lehet meghatározni. Ebből az is következik, hogy az amerikai2 értelemben vett multikulturalizmus nem különböző etnikai kultúrák alapján szerveződik, hanem társadalmi szubkulturális csoportoknak a domináns kultúrától való életmódbeli eltérésein alapul” (Szigeti 2002, 397).

Mivel én egy magyar szöveg megközelítésében támaszkodnék erre az értelmezésre, azonnal felmerül a kérdés, lehetséges-e, logikus-e ez. Hiszen a magyar kultúra és társadalom történelmileg másként determinált, mint az USA kultúrája és társadalma. Európa a római kortól kezdve etnikai alapú multikulturalizmusban él, amely a nemzetállami eszmék fellépéséig természetes volt. Megkockáztatom, azok a politikusok, akik ma az európai multikulturális modell végéről beszélnek Európában, éppen az etnikai vs. amerikai, vagyis az esély- egyenlőség gondolata által az etnikai szempontot mellőző fogalmi interferencia okán nyilatkoznak nehezen, vagy éppen csak demagóg, populista olvasatban érthető módon. Noha a „valódi” multikulturalizmus pusztán elméleti, idealisztikus síkba utalható, hiszen csak ott jöhetett volna létre, ahol egyetlen kultúra sem tekinthető a többinél semmilyen szempontból felsőbbrendűnek, (Szigeti 2002,400) amit még az USA alkotmánya és jogi gyakorlata sem képes teljesen garantálni, a mindenkori hatalmi elit kivételével a társadalmi csoportok szerveződése nagyjából hasonló szereppel bírt a hierarchiában (Szigeti 2002, 399). E ponton némileg vitatkoznék Szigetivel, aki alapvetően etnikai alapú elitről ír. Magyarország történelme során a nemzet fogalma a tizenkilencedik századig, a polgári nemzet létrejöttéig épp az elitre vonatkozott. A nemesek alkották, de függetlenül etnikai hovatartozásuktól. A Zrínyi, Hunyadi, Jagelló, Anjou, Habsburg, Esterházy stb. családok jól példázzák az etnikai sokszínűséget.

Magyarország tehát történelmileg - bár a 19. századtól máig számos multikulturalitás-ellenes tendencia érvényesült (idegengyűlölet, Habsburg-ellenesség, zsidó- és cigányelnyomás, holokauszt, kommunista diktatúra és szovjet befolyás, szélsőjobb, antiglobalista trendek stb.) - mégiscsak olyan alakulat volt és nagyjából olyan ma is, amelyben az etnikumok kevésbé

2 Itt a szerző Amerikát az USA szinonimájaként használja, hiszen az észak-amerikai kontinensen a kanadai felfogások szintén eltérnek tőle, sőt egymástól is alapjában véve három - politikai, művészeti és etnikai - aspektus szerint. (Szigeti 2002, 397)

37