Irodalmi Szemle, 2013
2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Gyáni Gábor: A város és az imaginárius történelem (tanulmány)
VAROS ES EMLEKEZET veztek el utcákat (és tereket) a magyar történelem legendás alakjairól (törökverő hőseiről, kuruc vezérekről) vagy pogány kori történelmi figurákról. Később egyre növekvő számban szerepeltek a névadók között a középkori magyar királyok és más történelmi személyiségek, sőt még 1848/49 hősei is." A nacionalizmus szellemében folyó utcanév- keresztelés az országot reprezentáló főváros esetében úgyszólván elkerülhetetlen, bár az ország egyetlen más települése sem vonhatta ki magát teljes egészében a nemzeti kollektív emlékezet területmegjelölő buzgalma alól. A helyi identitás ily értelmű kifejezése azonban legalább olyan súllyal esett máshol a latba, mint a nemzeti identitásé, amely kényszerűen osztozott a helyi jelentésű (jelentőségű) utcanevekkel. „Az a városi ember, aki mit sem tud szülőhelye hírneves férfiairól és nevezetes eseményeiről, az szülővárosát szintén nem szeretheti igazán” - szögezi le Ortvay Tivadar a Pozsony utca- és térelnevezéseiről szóló, a XX. század elején kiadott könyvében. Munkája a város kollektív történelmi emlékezetét elbeszélő kulturális emlékezeti megnyilatkozás és e minőségében Pozsony nevezetes „emlékezeti helye” is egyúttal.12 A nemzeti és a helyi identitás viszonya olykor ellentmondásosan alakul, kivált midőn nemzetiségi (kulturális vagyis nyelvi, és/vagy felekezeti és másféle) megosztottság hatja át a lokalitást. így volt ez Pozsonyban is, ahol az emlékjelek terén különösen sok gondot okozott a hosszú időn át számbeli többségben lévő nem magyar (anyanyelvű) pozsonyiak számára a helyi és a magyar nemzetállami identitás közötti kényes egyensúly fenntartása. A városi tér nemzetiesítése és történelmiesítése (a kettő rendszerint egybeesik) ezért jóval a kiegyezést követően vette itt kezdetét, hogy számos kompromisszum kíséretében valósuljon meg az 1918-ig terjedő időszakban. Az utcaelnevezések terén 1879-ig kellett Pozsonyban várni a magyar nemzeti tartalmak első megjelenítéséig, a köztéri szoborállítások tekintetében pedig 1896-ig semmi érdemleges nem történt Pozsonyban. A millenniumi ünnepségek teremtettek végül kedvező alkalmat arra, hogy változ" Holló Szilvia Andrea: Hősök és mondák az utcanévadásban. In Hofer Tamás (szerk.): Magyarok Kelet és Nyugat közt. A nemzettudat változó jelképei. Tanulmányok. Budapest, 1996, Néprajzi Múzeum - Balassi Kiadó. 221, 225. 12 Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei. Óváros. Pozsony, 2008, Kalligram. Megjegyzem: Ortvay idézett kijelentése csupán a könyv új kiadásához írt (mai) A5 kiadói előszóban olvasható, és nem a szerző eredeti, most újra hozzáférhetővé tett szövegében. 15