Irodalmi Szemle, 2013
2013/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Petres Csizmadia Gabriella: Ami az emlékezéshez szükséges (Máté Angi Emlékfoltozók című kötetéről)
HOL VOLT. HOL NEM VOĽ1 PETRES CSIZMADIA GABRIELLA AMI AZ EMLÉKEZÉSHEZ SZÜKSÉGES M áté Angi Az emlékfoltozók című mesekönyve a gyermekvilágtól első pillantásra távol eső témába vezeti az olvasóit, hiszen az emlékezés működésének szubjektív-szelektív viselkedésébe, valamint az emlékezési folyamatok identitásalakító tevékenységébe nyújt betekintést. Az emlékezet problematikus természetének tematizálásával a mesék megpróbálnak szembeszegülni az emlékezési műveletek melléktermékeivel, működési hibáival: a felejtési mechanizmusokkal,1 amelyek megakadályozzák a múlt felelevenítését. A történetek tehát abból a feltevésből indulnak ki, hogy a kiegészítésre szoruló emberi emlékezet megfoltozható és helyrehozható - ezért a kötet természetfeletti képességekkel rendelkező tündérrigólányokat teremt, akik nem csupán az emlékek felidézését, hanem az érzelmek, hangulatok, benyomások újraélését is lehetővé teszik. A hétfejü sárkány vagy a gonosz boszorkány helyett tehát a felejtés válik mesebeli ellenféllé, és a két főhős - limonádéhajú és faodúbarna - a felejtés leküzdésén fáradozik az egész szöveg folyamán. Nem is akármilyen felejtésről van szó: már az első fejezetből megtudjuk, hogy az emlékfoltozás tevékenysége a felnőtt életet alapvetően meghatározó gyermekkori élmények, emlékek felelevenítésére szolgál. A roller képtelen felidézni első gördülésé1 Vö. Schächter, Daniel L.: Az emlékezet hét bűne (Ford. Bíró Gábor). Budapest, 2002, HVG. 10-11. nek színterét, a fenyőfa elfelejtette a facsemetebeli erdővilágát, a kisfiú képtelen visz- szaemlékezni nagymamája hangjára (5-6.) - olyan hiányok keletkeznek az emlékezni kívánókban, amelyek kitöltése a személyes identitás gyökeréül szolgálhat és közösségkijelölő, származás-megerősítő funkcióval rendelkezhet. A felejtés tehát elsősorban az identitást meghatározó emlékeket, az érzelmeket és a kapcsolatokat támadja meg. Az emlékfoltozás ezért az érzékszervi tapasztalatok felerősítésével történik, hiszen a házak színét, az utca porát, a nagymama énekhangját, puhaságát, melegét (6-7.) menti át a jelenbe, vagyis hangulatok és benyomások betoldásával színezi újra a megszürkült memóriát. A felnőtt-lét lyukas emlékezetéből ugyanis éppen ezek hullanak ki; nem véletlen tehát, hogy a foltozandó emlékek mindig lyukas kendő formájában jelentkeznek, amelyek a jelen emlék nélküli, széteső identitását idézik meg. Az emlékfoltozáshoz szervesen hozzátartozik az is, hogy az emlékek felkutatását a két tündérrigólány mindig kacagással zárja, ami nem csupán a jól végzett munka feletti elégedettség kifejezésére szolgál, hanem az emlékezési folyamatok mozgósításához szükséges érzelmi töltetre is felhívja a figyelmet. Az emlékmentéshez ugyanis nem elég az emlékfoltozók aktív tevékenysége - felkutatják a múlt eseményeit, ösz- szegyüjtik az emlékezéshez szükséges érzékszervi tapasztalatokat, majd belevarrják ezeket a hiányos emlékezetbe -, hanem a 53
