Irodalmi Szemle, 2013
2013/4 - Aleš Kauer: A közös láb hideg nyomai; A született jelenlét abszolútuma (versek, Csehy Zoltán fordításai)
ALES KAUER A KÖZÖS LÁB HIDEG NYOMAI i. hogy is védhetnétek meg téged mielőtt rádtör a tél? a hegyek beteg torkában teljem meg a szájat mely saját leheletével együtt el is párolog? II. Szibéria nyoma sincs a szeretőknek odavesztek régóta Csajkovszkij téli álmát szürcsölgetik a moccanatlan test mélyén a lövés csöndjének utóhangja a golyókat se találták meg soha pedig csak úgy fénytettek a hóban néma süppedt fagyos föld abszolút fehér a fehéren III. az elhagyás fagya a nap fagya fagy a pucér test sebezhetősége mindenütt hópehely éles hópehely hagyom hullani a csillagot hüvelykujjam egyetlen mozdulata miatt a kesztyűs hüvelyk a saját forrásból származó hüvelyk miatt a fagy nem érzi a szárnyat nem érzi a fagy mindenütt hópehely éles hópehely IV. a fehér táv sibelius a tuonelai hattyú a madár kék vére nem hergelné föl a felséges hópihék könnyű esőjét lehorgonyzott táj - a közös láb hideg nyomai már csak az én szívem felé V. nem éli túl a tetet pucér én vetkőztettem te JOHANNA SlNISALO-VARIÁCIÓ A SZÜLETETT JELENLÉT ABSZOLÚTUMA (részletek) I. csak felhők és felhők - fehérek hullámosak vaskosak az animáció lendületével fiúk kirajzolt combjai indáik a szaténredős alsógatyák alatt felvilágosították - arccal a hajnalnak - egymást a született jelenlét abszolútuma a nap esengő mágiája hangok illatok hidegfutkosás a háton összpontosítás néhány gyors húzás - idom idom idom II. csak a sóhajt visszatartani és ásítani ásítani ásítani az ébredező fény szóródásában hallgatni az átható visszhangokkal teli tarkót ahogy magához hívogatja a vad kutyákat oly egyértelműen alárendelődve a száj tökéletes szimmetriájának 35
