Irodalmi Szemle, 2013

2013/4 - ROBERTO BOLAÑO - Héctor Soto - Matías Bravo: „Az irodalom nem csak szavakból áll” (interjú Roberto Bolanóval)

ROBERTO BOLANO HECTOR SOTO - MAT Í AS BRAVO „AZ IRODALOM NEM CSAK SZAVAKBÓL ÁLL” Interjú Roberto bolaňóval M ilyen a kapcsolatod a latin-ameri­kai boom szerzőivel?- Jó, nagyon jó. Olvasóként, természetesen. Tulajdonképpen a boom nehezen körül­határolható fogalom. Attól függ, ki milyen tágan értelmezi. Sábato belefér vagy sem? És Onetti? A többség szerint nem. Ahogy kimarad Rulfo is, pedig ő számomra a boom egyik alapköve. □ Talán túlzott volt a mozgalom emblematikus alakjait övező rajongás, ami nyilván igazságtalan volt a csönde­sebb figurákkal szemben, mint Monter- roso vagy Onetti, akik viszont egyre több teret nyernek az utóbbi időben. Mintha jobban kiállták volna az idő próbáját.- Szerintem nem így van. Egy Vargas Llosa vagy egy García Márquez irodalma kimagasló. □ Mint egy katedrális.- Több annál. Nem hiszem, hogy az idő kárt tehet bennük. Vargas Llosa munkája például hatalmas. Ezernyi ponton kapcso­lódik másokhoz és mások is ezernyi pon­ton kapcsolódnak hozzá. García Márquezé szintén. Ezenfölül mindketten közszerep­lők. Nem csupán az irodalmi élet szerep­lői. Vargas Llosa elnökjelölt volt. Garda Márquez komoly politikai súllyal és befo­lyással bír Latin-Amerikában. Ez kissé tor­zítja a képet, mégsem szabad elfelejtenünk, milyen pozíciót töltenek be a rangsorban. Ők ketten többek, többek az utánuk kö­vetkezőknél, és kétségtelenül többek az én generációm íróinál. Olyan könyvek, mint például Az ezredes úrnak nincs, aki írjon egyszerűen tökéletesek. □ Mivel a boom műveit a boom ideje alatt olvastad, minden bizonnyal költői szemmel nézted őket. Hiszen abban az időben kizárólag verseket írtál.- így van, persze azért elég sok prózai művet fogyasztottam, de egyértelmű, hogy költői szemmel olvastam őket, amiért bizo­nyos értelemben kár. Ha elbeszélői szem­mel olvastam volna őket, akkor valószínű­leg többet tanultam volna belőlük. Nem kizárt, hogy komoly hiányosságaim vannak a regény belső szerkezetéről való gondol­kodás terén. Valószínűleg hamarabb felül­emelkedtem volna ezen, ha más szemmel olvastam volna akkoriban. □ Az embernek az a benyomása, hogy fölépítesz egy sor kisebb cselekményszá­lat, és a regényben ezeket illeszted egymás mellé, miközben nem egyértelmű, hogy már előre eltervezted-e, hova fog kilyu­kadni a történet.- Mindig eltervezem előre. Amikor belekezdek egy regénybe, a fejemben már készen van a gondosan kidolgozott szer­kezete. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom