Irodalmi Szemle, 2013
2013/3 - Bolemant Lilla: A szent szégyen (tanulmány)
erkölcsiség. E kettős morál legkirívóbb eseteit dolgoztam fel a Haláltáncban, a Romuáld és Adriánában, A szent szégyenben, a Tüzes kemencében.'5. A SZENT SZÉGYEN A leányanyaság „szent szégyenét” Berde először a Vargabetű című novellájában fogalmazta meg. A szent szégyen főszereplője Győrbíró Hanna, aki a kisváros társadalmának megbélyegzettjeként nő fel, miután édesapját sikkasztással vádolják, ami miatt az öngyilkos lesz. Bátyja a nagyvárosba kerül, taníttatására Hanna és anyja keresi meg a pénzt kézimunkák készítésével és eladásával. Hanna beleszeret a polgármester fiába, aki szerelmük beteljesülése után külföldi tanulmányait kezdi el, s miután Hanna megírja neki, hogy másállapotban van, elbizonytalanodik, illetve követné apja tanácsát, aki az abortusz elvégzésére orvost és pénzt szerez. Hanna családja javaslatára egy külföldi szanatóriumba utazik, ahol a terv szerint a megszületett gyermeket árvaházban kellene elhelyeznie. Hosszas vívódás után azonban úgy dönt, vállalja a gyermeket, hazautazik, és anyjával együtt felneveli őt. A regény szereplői részben a Vallasek Júlia által említett erős nő-gyenge férfi kiegyenlítetlen viszonyának felelnek meg. Alá- és mellérendelési viszonyok című tanulmányában vizsgálta Vallasek Júlia a Romuáld és Adriána című regényt,16 amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a regényben látszólag végig Romuáld az aktív, cselekvő hős, Adriána történetét csak mások elbeszéléséből tudjuk meg, így elsőként az az értelmezési lehetőség merül fel, hogy a nő a férfiközpontú társadalom törvényeinek válik áldozatává. Romuáld, a középkori lovagregény főszereplője a társadalmi elvárásoknak megfelelő követelményrendszernek engedelmeskedve válik fokozatosan tiszta lelkű lovagból rablógyilkossá, hiszen a keresztény erkölcsiséggel ellentétben létezik egy másfajta - a férfiaknak előírt - értékrend, amelyben a hűtlenség és az erőszak nem bűn. Vallasek azonban más szemszögből is megvizsgálta a 15 Berde Mária nyilatkozik. Világosság. 1946. szept. 6. Idézi: Vallasek Júlia. 2009. Alá- és mellérendelési viszonyok Berde Mária Romuáld és Adriána című regényében. In Varga Virág, Zsá- volya Zoltán (szerk.): Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Budapest, Ráció Kiadó, 284. 16 Vallasek Júlia: Alá- és mellérendelési viszonyok Berde Mária Romuáld és Adriána című regényében. In Varga Virág és Zsávo- lya Zoltán (szerk.): Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Budapest, 2009, Ráció Kiadó, 283-289. 75
