Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - Bolemant Lilla: A szent szégyen (tanulmány)

BOLEMANT LILLA A SZENT SZÉGYEN BERDE MÁRIA REGÉNYÉRŐL V izsgálatom tárgya Berde Mária1 A szent szégyen című regénye, amelynek szövegében a női szub­jektum, a női énkép kialakulásának folyamatát próbá­lom nyomon követni, felhasználva a feminista iroda­lomtudomány néhány kutatási szempontját. Azt szeretném bizonyítani, hogy a női szubjek­tum konstruálódása problematikus, nem egységként, hanem töredezett, egyenesen ki nem mondható, meg nem fogalmazható identitásként jelenik meg, ezért a női élet, a privát szféra elemein keresztül próbálja kife­jezni önmagát. Ezek pedig a tárgyak, a növények, a női külső, a ruházkodás, a díszítőelemek, amelyeket a női írók műveiben a korabeli kritikusok szecessziós túldí­szítettségként, aprólékos, felesleges leírásokként, ösz- szefoglalva pedig a női stílus ismérveiként jellemeztek. A női sors előrevetítettségét is vizsgálom, amely abban jut kifejezésre, hogy a női szereplő nem kerülheti el előre megírt sorsát, s nem tudja azt határozott irányba befolyásolni. Megoldásként a női identitás kialakulá­sának a jövőbe vetülése jelenik meg, mint ahogy ez a korszak női regényeinek nagy részében történik .2 Berde Mária műveinek egyik vezérfonala a női és férfi sors és életlehetőségek ábrázolása. „A léleknek nincs neme” - írja Batsányiné Baumberg Gabriellá­ról szóló doktori disszertációjával kapcsolatban egyik, férjéhez szóló levelében .3 Már ebben az első, nyomta­tásban megjelent nagyobb lélegzetű művében kutatási tárgyával kapcsolatban meghatározza azokat az elveket, amelyek szerint ő maga is él, s amelyeket további mű­veiben is kiemel, mint a legfontosabb emberi erényt, ez pedig a törhetetlen erkölcsi szilárdság: „Gabriella önál­ló lélek, mely önmagában irányítva független a külső hatásoktól. Léte föltételei önmagában vannak megala­pozva, ezért talál támaszra, menedékre önmagában és mindenben, a mit leikébe fogadott.”4 1 Berde Mária a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom és irodalmi élet egyik legjelentősebb alakja, a vécsei Helikon alapító tagja és megalapításának ötletadó­ja volt. Társadalmi, történelmi és művészeti témájú regényeket, ver­seket írt. 2 A szerző egy másik regényének ha­sonló szempontú elemzését végez­tem el A női identitás kifejezőesz­közei Berde Mária Tüzes kemence című regényében elnevezésű tanul­mányban, amely a Nyitrai Kons­tantin Filozófus Egyetem Közép- Európai Tanulmányok Karának konferenciakötetében jelent meg 2011-ben. 1 Idézi Molnár Szabolcs: Berde Mária. Bukarest, 1986, Kriterion, 36. 1 Berde Mária: Batsányiné Baum- berg Gabriella élete és költészete. OSZK, 6-7. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom