Irodalmi Szemle, 2013
2013/3 - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás gyónáskényszere (tanulmány)
háromféle intenció húzódik: a lét végességének tudatosítása, az egyén saját individualitásának kifejezési igénye, önigazolási szándék.6 Az egyén ennek értelmében nem csupán azért kezd élettörténete mesélésébe, hogy beszámoljon „nagy tetteiről”, illetve példaként szolgáljon az utókor számára, hanem az önéletírás segítségével megpróbálja feldolgozni a személyes értékeivel összeegyeztethetetlen cselekedeteit, a bűneit, valamint kísérletet tesz a traumatikusnak, kimondhatatlannak vélt életeseményeivel való szembenézésre is.7 Az önéletírás önigazolása tehát a mentális higiéniát, a lelki-szellemi egészséget is szolgálja, és elősegíti az elhallgatott, eltitkolt életfoszlányok felszínre hozását. Ebből kifolyólag az énkonstrukciót, önmegértést segíti, hiszen a „visszafojtott gondolataink és érzéseink feltárása felszabadító hatású.”8 Michel Foucault ezeket az igényeket az egyén bevallási kényszerével vonja párhuzamba, és a gyónás rítusához vezeti vissza.9 Ezzel a megállapítással rámutat arra a történeti folyamatra, miszerint az önéletírás a gyónás tevékenységéből eredetezhető, hiszen a transzcendenciát elfogadó társadalomban a gyónás elégítette ki az egyén feltárulkozási igényeit. 5 Pennebaker, James W.: Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk. Bu dapest, 2005, Háttér Kiadó, 14. 6 Vő. Pataky, i. m. 269. 7 Vő. Pennebaker, i. m. 17-18. "Uo. 18. ’ Foucault, Michel: A szexualitás története. Budapest, 1999, Atlantisz Könyvkiadó, 64-73. 10 A katolikus Egyház Katekizmusa. Budapest, 2002, Szent István Társulat, 295. " Haring, Bernhard: Krisztus törvénye II. (Ford. Németh Mihály). Pannonhalma, Bencés Kiadó, 1998, 152. AZ ÖNÉLETÍRÁS MINT GYÓNÁS A Katolikus Egyház Katekizmusa a gyónást a gyógyulás szentségének nevezi, aminek fő eleme a bűnök pap előtt történő bevallása, szubsztanciája tehát a „megvallás” tevékenysége.1“ Magát a szentséget az egyház az evangéliumokból ismert testi-lelki csodás gyógyításokra vezeti vissza, ahol a fizikailag beteg embereket Jézus a lelki betegségeik - bűneik megbocsátásán keresztül gyógyítja. A gyónás folyamán a penitens vállalja „a kiengesztelő- dés szent feladatát is, a felszaggatott sebek begyógyítá- sát, melyek az egyházon és gyermekein jelentek meg.”" A gyónás szentsége tehát nem merül ki pusztán a tettek és azok okainak felismerésében és elismerésében, hanem gyógyító hatással is bír. A megvallás, bevallás aktusán alapuló gyónás és önéletírás tehát párhuzamba hozható és egymásnak 59
