Irodalmi Szemle, 2013
2013/2 - ELSÜLLYEDT MŰVEK - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák III. Disznóölés, avagy Bachus, a rendszer ellensége (tanulmány)
ELSÜLLYEDT MÜVEK végül Bachus kimúlása után (Utolsó kimenetel) „a hirtelen megjelenő Pluto megragad, miközben az visít. [...] Vénus megjelenik és énekel.” A szerzői utasítások szintén fontos adalékkal szolgálnak a közjátékokat illetően. Az említett három dal alatt, illetve az első és utolsó végzés alatt (a szöveg itt a tipikus bohózati figuraként megjelenő zsidó szerepeltetését javasolja, aki az 1. végzés után „...árendába kiadná Bachus javait” all. után pedig „...bort mér ki, magyaroskodó német tánc és ivás közben bevezetnék”). A szerzői utasításokba kódolt vizuális és gesztikus szémák jelentésben a főszöveg mellé rendelődnek, módosítják, kiegészítik, pontosítják annak jelentéstartományait. A Bachus, mint minden szerzői utasítást tartalmazó drámaszöveg általában, a mellékszövegtől mentesen is értelmezhető - ugyanakkor szembetűnő a fő- és a mellékszöveg közti különbség a dráma brutalitását illetően. A főszövegben (azaz verbális síkon) a nyersesség alig- alig tűnik fel - a mítoszparódia gúnyos éle, de még az átkozódás, szitkozódás, vagy a III. végzés vaskos humorának ellenére sem. Míg a szerzői utasítások szinte kivétel nélkül brutális dolgokat mondanak el, beszéd nélkül: az igazságtalannak tartott ítélet meghozatala (Apollón felolvassa az ítéletet az égi per végén), Jupiter hatalmának fitogtatása (tüzes villámokat szór) a megalázás (kifordítják trónjából), vagy a mazochista kegyetlenkedés (az orvosi kúrák) tartoznak ide. A darab nyelvezete két fő stílusréteget mozgat, a világkép kettőssége szerint: a barokk mítoszparódiát és a vásári bohózatét. Az istenek nyelve barokk körmondatokból, retorikai nyaktörő mutatványokból, racionálisan strukturált érvrendszerből, mitológiai allúziókból építkezik. Mégsem egy érthetetlen, poros és fárasztó szövegre kell számítani, épp ellenkezőleg, egy gördülékeny, dinamikus és rugalmas szövegre. Ahogy a 111. végzés vásári nyelvezete alatt sem a ma már valószínűleg teljesen érdektelen és primitívnek tűnő vásári tréfa nyelvét kell elképzelni - hiszen mégiscsak egy