Irodalmi Szemle, 2013
2013/2 - ELSÜLLYEDT MŰVEK - Sturm László: Vihar előtti és Vihorlát alatti csöndben (tanulmány)
ľ i n ü i i v i n i MÜVEK Sturm László VIHAR ELŐTTI ÉS Vihorlát alatti csöndben Komáromi János Elment a nyár című regényéről V annak zavarba ejtő alkotói a magyar irodalomnak, és közéjük tartozik Komáromi János is. A két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb és elismert írója mára eléggé kikopott az irodalmi köztudatból, és ez csak részben magyarázható azzal, hogy a kommunista rendszer kiiktatta a nyilvánvalóan Horthy-barát, „irredenta” szerzőt. A mai kánonok se igen vesznek róla tudomást. Első-, másod- vagy sokadrangú alkotó? Milyen hagyományba illeszthető? Megválaszolásra várnak még ezek és a hasonló kérdések. Már a korabeli kritikában is a bizonytalanság a meghatározó. Németh László egy 1927-es írásában - tehát még tíz évvel az életmű lezárulása előtt - az elismerést a bírálattal vegyíti: „Nem nagy emberlátó. [...] Az emlékek gomolygásának az önkényte- lensége hat meg benne. [...] Szeretem, mert köny- nyed és eredeti tehetség és hitem szerinti magyar. Szeretném megbántani; mert tehetségével rosszul sáfárkodik, és magyarságában legalábbis óvatos.”1 Kardos László „a jeles és népszerű író egy kevéssé sikerült munkájá”-ról (Vihorláti szél fúj) is elismeri: „A könyv gyöngéiért csak pompás stílusbeli rutinja és hangulatos, meleg tájrajzai kárpótolnak úgy ahogy.”2 Zimándi Pius ugyancsak az előadásmódban látja a „vérszegény cselekményű” Zúg a fenyves igazi értékét.1 Általában egyetértés van abban, hogy Komáromi fő jellemzői az elégikusság, a - témára, szerkezetre, alakokra egyaránt kiterjedő - ismétlődés, az eposzi jelleg, a gyermeki látószög gyakori alkalmazása, az alakok néhány vonással való megragadása, az egyszerre anekdotikus és lírai szépsé1 Németh László: A minőség forradalma - Kisebbségben III. Budapest, Püski Kiadó, 1999, 1410— 1411. ’ Nyugat 1936/4., 317. ’Diárium 1944,910. 52
