Irodalmi Szemle, 2013
2013/2 - HÍD KÖR - Kelemen Emese: „Mi szükségeltetik ahhoz, hogy jó pálinkát tudjunk főzni?" (Bozsik Péter: A pálinka dicsérete és más történetek)
gi” Ciggedinbe a tartományi székvárosból, Neoplantáról. Először a helyi lapnál próbál elhelyezkedni újságíróként, majd könyvárus lesz belőle. Miután felesége munkát kap Weissbrunnban, elköltöznek. Miközben Karácsonyi beszámol arról, hogyan gyűlt meg a baja az APEH-hel, tesz egy kis kitérőt írói tevékenységére. „Képzeld, múltkor prózát próbáltam írni valami Bálványiról, akit megtámadtak a kéményseprők, és aki előtte nap vörösborokat ivott. A feleségem, miután elolvasta a novellát, azt mondta, hogy míg ő nem volt itthon, én nem csináltam mást, csak vedeltem. Mondtam neki, hogy ez csak fikció, semmi köze a valósághoz; bár igaz, ami igaz, a három palack vörösbort én ittam meg. Hogy Bálványi mit ivott, azt nem tudom, de azóta rendszeresen küldözgeti nekem kézzel írt leveleit, amelyeket nem tudok elolvasni, mert olyan rondán ír” (29-30). A harmadik ciklusban az Állati mesékben, a címéből is következtetve, állatmese- parafrázisokat olvashatunk. Az első mese szereplője macipapa, aki a történetben még csak tinédzser bocsként jelenik meg. A rövid elbeszélésben a mai fiatalok problémáival találkozunk, a vegetarianizmussal, féktelen ivászattal. Majd a tanulság, ami La Fontaine meséinél is megjelenik, az önbecsülés karbantartásának módjára hívja fel figyelmünket. Macipapa megjelenik a későbbi mesékben is, amelyekből arra következtetünk, hogy a Péterek mellett ő is az író egyik alteregója. Hisz maci is emigráns, a déli erdőből költözött át jelenlegi lakhelyére és újságíróként kezdett el dolgozni. A már említett La Fontaine- nek címezte a szerző a Szállóige című mesét. Az alaptörténet egy közismert viccen alapul, a sün és a súrolókefe esetén. Ezen keresztül magyarázza meg a „tévedni emberi dolog” szállóige születésének körülményeit. A sertés című írás már előrevetíti az utolsó ciklus szótárazó modorát. Külalakjában még megfelel novellának, rövid esz- szének, tárcának, viszont a tartalma egy értelmező kéziszótáréhoz hasonlít. Az ajánlás Barbie Nagy Lajosnak szól oda- átra. Ez megegyezik a helyi rádióállomás nóta- és jókívánság-küldő műsora felkö- szöntőszövegének stílusával, mind szó- használatában, mind terjengősségében. Talán ez a kötet humorral leginkább átitatott szövegrésze. A sertés címszó megany- nyi asszociációs síkon felbukkan. Felidéződnek a biológiaórán hallott ismeretek, Zrínyi esete a vadkannal, valamint hasonlóság kerestetik a borjúkötélre ítélt férjjel, és természetesen a politikusokkal. A negyedik rész a kötet címadója. Az első három írás (a Pálinkaenciklopédia, a Sörszótár és a Gumosztikák) saját tapasztalaton alapuló, pszeudotudományos szöveg. A Pálinkaenciklopédia előszavában Bozsik visszavág Hamvasnak, utalva a filozófus A bor filozófiája című írására, melyben elkülöníti egymástól a bornépet és a pálinkanépet, sőt az utóbbiról elég elmarasztalóan szól. Megvédi a pálinkaivókat: „A bort és sört fogyasztók a harmadik-negyedik pohár után kornyikálni kezdenek és ugrabugrálni, pattognak, akár - már elnézést e pórias kifejezésért - szóval, pattognak, mint birkaszar a deszkán; az igazi pálinkaivók ellenben befelé fordulnak, csöndben maradnak, és merengő szemekkel az élet végső értelmét kutatják. A pálinkaivás belső utazás a lélek legrejtettebb zugaiba” (128), majd tart egy rövid gyorstalpalót a pálinka- főzés menetéről, amit Kopunovics Gyúró, dusánfalvi bunyevác bácsitól tanult.
