Irodalmi Szemle, 2013
2013/2
A MADÁCH-POSONIUM KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ ÚJ KÖNYVEI Airh ptrr háborús ügyrk Aich Péter: HÁBORÚS ÜGYEK Keménytáblás, cérnafűzés, 120x200 mm, 200 oldal, ára: 8.- EUR / 3100.- Ft Aich Péter legújabb kötete történelmi esszék füzére a II. világháború néhány vitás kérdéséről. A nagy világégés kimeríthetetlen téma, szinte minden nap bukkannak elő vele kapcsolatos újabb adatok, születnek róla újabb és újabb értelmezések, amelyek az eddig igaznak vélt véleményeket felülírhatják és sok esetben felül is írják. Aich maga is a „felülírás”, szerényebben fogalmazva: a vita igényével szól hozzá például az ún. Heydrich-, Beneš- vagy mondjuk a Horthy-problémához, de van érdekes mondanivalója magáról Hitlerről és Sztálinról is: ki kezdte a világháborút, kinek a nevéhez fűződik a háborús idők első tömegmészárlása? A könyv írója a téma kitűnő ismerőjének bizonyul, így a felvetései, sokszor kellemetlen kérdései mindig megalapozottak. E számunk képanyagát Tandori Dezső rajzaiból válogattuk. Cselényi László: KERESZT ÉS HEGEDŰ AVAGY AZ AZONOSSÁG ZAVARAI Keménytáblás, cérnafűzés, 140 x 200, 224 oldal, ára: 9.- EUR / 2900.- Ft Annak idején (1985-ben) Cselényi László Téridő-szonáta című verskötetéről Tőzsér Árpád olyan értelemben írt, hogy a művet értelmezendő egész halom könyvet kellett elolvasnia, s e könyvek mennyisége érzékelteti a legpontosabban „annak a szellemi és valóságos térnek a nagyságé* amelyet Cselényi a könyvében bejár’’. S ha Cselényi László Kereszt és hegedű avagy Az azonosság zavarai c. publicisztikai gyűjteményéről összefoglaló gondolatokat kívánnánk papírra tenni, akkor mi is Tőzsérhez hasonlóan nyilatkozhatnánk, azzal a különbséggel, hogy a Kereszt és hegedű nem verseket, hanem prózaformájú írásokat tartalmaz, de a könyvcsomó az asztalunkon ezeknek a tanulmányozása során is jókora lenne, csaknem könyvtárnyi: Cselényi életműsorozatának kilencedik (egyelőre befejező) kötete tulajdonképpen a szerző könyvtáráról, a magyar és világirodalom hatalmas szeletéről (Kassák Lajosról, Füst Milánról, Nagy Lászlóról, Szilágyi Domokosról, Hamvas Béláról, Németh Lászlóról, Lengyel Péterről, Nádas Péterről, Esterházy Péterről, a felvidéki „hamupipőke-irodalomról”, Mallarméról, Beckettről, valamint a magyar neoavantgárdistákról) és a szerzőről magáról szól. (S nemcsak „egyenesben”, hanem úgy is, hogy például az idézett Beckett-szövegeket maga Cselényi magyarította.) Vagy ahogy a könyv alcíme mondja: naplókat, memoárt, műhelyvallomásokat, esszéket és montázsokat tartalmaz e gyűjtemény, Cselényi „könyveiről”, olvasmányélményeiről s alkotói tapasztalatairól igyekszik az eddigieknél sokkal részletesebben számot adni. S az avantgárd Cselényi nem lenne Cselényi, ha még ezekben a formailag kevésbé képlékeny műfajokban is nem találná meg a kísérletezés módját: a naplók és olvasásélmények, afféle önreflexiókként, kommentárokként a könyvoldalak margóira kerültek, míg a többi műfaj a törzsanyagot képezi. Cselényi László munkái K r ereszt és hegedű fa av°Z^] azonosság zavarai
