Irodalmi Szemle, 2013

2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)

ELSÜLLYEDT SZIGETEK na”.25 Természetesen mindezek ellenére világos, hogy a tehetségtelenség vagy a tehetségbeli korlátoltság sze­rencsétlen összekapcsolása az „eltévelyedéssel” nem véletlen, hanem része a kor (és Kovács Sándor Iván esetében a vitairat érzelmi befolyásolásra törő) lejára­tó retorikájának is, hiszen látszatösszefüggést alakít ki irodalmi teljesítmény és szexuális beállítódás között, hovatovább a Kovács Sándor Iván-vitacikk igazi tár­gyát (ki is írta valójában a fiktív Gelencei Szőke Amb­rus Székelyföld-dicsérő versét, illetve mit és mennyit hamisított, hamisított-e egyáltalán Thaly) nem is fel­tétlenül érinti Thaly nemi orientációjának ilyen rész­letességbe menő bizonygatása, ráadásul a Rákóczi testi maradványaiban gyönyörködő Thalyt szinte eszelős, perverz nekrofilként bemutató novellisztikus ábrázolá­sa már egyenesen Kovács Sándor Iván szépírói erénye­it és nem tudósi gesztusait csillogtatja meg - mintha Thaly általa megvetett írói-tudósi technikáival akarná bemutatni Thalyt .26 Kovács Sándor Iván Listius László­nál hasonlóképpen kapcsolta össze akaratlanul is, sie­tős apológiákkal kísérve ugyan, a homoszexualitást a gazemberséggel és az irodalmi impotenciával. Ráadá­sul, ami történettudományi szempontból indok lehet, az irodalmi szempontból nem szükséges, hogy akár érintőlegesen is, de tudományos magyarázatként funk­cionáljon, legyen szó akár saját, bevallott szereplíráról, akár bevallatlan hamisításról. Varga Imre, akárcsak R. Várkonyi, végeredményben egy „marxista szintézis lehetséges szempontjait”27 keresve foglalkozott a ku­ruc költészettel, ami ideológiai determináltsága révén végeredményben a filológia időnként szükségessé vált (technikailag a nemzetieskedő misztifikációval szinte rokon módon történő) kisiklatása miatt olykor elho­mályosította a költészetesztétikai kérdésfelvetések eg­zaktságát is. Ráadásul elgondolkodtató az a filológiai alapállás is, mely kigyomlálja önmaga korfüggő értel­mezői hagyományát: kétségtelenül érdekes és fontos elkülöníteni a talmit a dokumentálhatóan hitelestől, de attól még a talmi vagy a hamisítvány is része az ér­telmezői hagyománynak, sőt, gyakran radikálisabban meghatározza azt, mint a garantáltan hiteles szöveg.28 26 Érdemes összevetni magával Thalyval: Thaly Kálmán: Rákó- czi-emlékek Törökországban és II. Rákóczi Ferencz fejedelem hamva­inak föltalálása. Budapest, 1893, Atheneum. 37 Varga Imre: Kuruc költészet és pozitivizmus. Itk 66 (1962). 139. 38 Varga például roppant és impo­záns antológiájába programszerű­en nem vesz fel kétes vagy gyanús szöveget, s ezzel mintegy ki is rekeszti a hagyomány egy szele­tét, leszűkíti az értelmezési teret, kommentár és értelmezés helyett rekonstruál és dokumentál. A ku­ruc küzdelmek története. Válogat­ta, sajtó alá rendezte Varga Imre. Budapest, 1977, Akadémiai. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom