Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK na”.25 Természetesen mindezek ellenére világos, hogy a tehetségtelenség vagy a tehetségbeli korlátoltság szerencsétlen összekapcsolása az „eltévelyedéssel” nem véletlen, hanem része a kor (és Kovács Sándor Iván esetében a vitairat érzelmi befolyásolásra törő) lejárató retorikájának is, hiszen látszatösszefüggést alakít ki irodalmi teljesítmény és szexuális beállítódás között, hovatovább a Kovács Sándor Iván-vitacikk igazi tárgyát (ki is írta valójában a fiktív Gelencei Szőke Ambrus Székelyföld-dicsérő versét, illetve mit és mennyit hamisított, hamisított-e egyáltalán Thaly) nem is feltétlenül érinti Thaly nemi orientációjának ilyen részletességbe menő bizonygatása, ráadásul a Rákóczi testi maradványaiban gyönyörködő Thalyt szinte eszelős, perverz nekrofilként bemutató novellisztikus ábrázolása már egyenesen Kovács Sándor Iván szépírói erényeit és nem tudósi gesztusait csillogtatja meg - mintha Thaly általa megvetett írói-tudósi technikáival akarná bemutatni Thalyt .26 Kovács Sándor Iván Listius Lászlónál hasonlóképpen kapcsolta össze akaratlanul is, sietős apológiákkal kísérve ugyan, a homoszexualitást a gazemberséggel és az irodalmi impotenciával. Ráadásul, ami történettudományi szempontból indok lehet, az irodalmi szempontból nem szükséges, hogy akár érintőlegesen is, de tudományos magyarázatként funkcionáljon, legyen szó akár saját, bevallott szereplíráról, akár bevallatlan hamisításról. Varga Imre, akárcsak R. Várkonyi, végeredményben egy „marxista szintézis lehetséges szempontjait”27 keresve foglalkozott a kuruc költészettel, ami ideológiai determináltsága révén végeredményben a filológia időnként szükségessé vált (technikailag a nemzetieskedő misztifikációval szinte rokon módon történő) kisiklatása miatt olykor elhomályosította a költészetesztétikai kérdésfelvetések egzaktságát is. Ráadásul elgondolkodtató az a filológiai alapállás is, mely kigyomlálja önmaga korfüggő értelmezői hagyományát: kétségtelenül érdekes és fontos elkülöníteni a talmit a dokumentálhatóan hitelestől, de attól még a talmi vagy a hamisítvány is része az értelmezői hagyománynak, sőt, gyakran radikálisabban meghatározza azt, mint a garantáltan hiteles szöveg.28 26 Érdemes összevetni magával Thalyval: Thaly Kálmán: Rákó- czi-emlékek Törökországban és II. Rákóczi Ferencz fejedelem hamvainak föltalálása. Budapest, 1893, Atheneum. 37 Varga Imre: Kuruc költészet és pozitivizmus. Itk 66 (1962). 139. 38 Varga például roppant és impozáns antológiájába programszerűen nem vesz fel kétes vagy gyanús szöveget, s ezzel mintegy ki is rekeszti a hagyomány egy szeletét, leszűkíti az értelmezési teret, kommentár és értelmezés helyett rekonstruál és dokumentál. A kuruc küzdelmek története. Válogatta, sajtó alá rendezte Varga Imre. Budapest, 1977, Akadémiai. 75
