Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK mestere is volt.6 „Azt a történetet, amelyet felkutatott és megírt, annyira átültette saját leikébe, hogy ezt úgyszólván újra átélte” - hangzott el Apponyi Albert temetési beszédében .7 Kétségtelen, hogy ez az átültetés leginkább irodalmi hamisításaiban, szerepverseiben csúcsosodott ki, melyek radikális történelmi leleplezése után 8 azok irodalmi rehabilitációja is megindult. Szerb Antal a maga korának távlatából radikálisan pozitív Thaly- képet rajzol: „...ma már, amikor a kuruclelkesedés rég véget ért, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a Thaly-versek, úgy, ahogy vannak, minden történelmi álglória nélkül is kitűnőek”.9 Szerb továbbá egyenesen aszketikus középkorias vonást lát abban, ahogy Thaly legkiválóbb szövegeit feláldozza „imádott történelmi ideáljának”, Rákóczinak. A Rákóczi által reprezentált ideál és férfiasságkultusz központi szerepét, misztifikációját Thaly tudósi és művészi (a legtöbb esetben szinte szétválaszthatatlan) világának valóságos fétiseként érzékeljük, bárhova is nyúlunk az életművön belül. Ady Endre, aki maga is sokat köszönhet Thalynak, egyik ismert írásában valóságos pszichoterapeutaként lép fel: szerinte Thaly fóbiája elsősorban Arany János ellen irányul, s épp Arany ambivalens vélekedésének és zsenialitásának köszönhetően érzi kirekesztettségét a magyar költészet halhatatlanságából. A halhatatlanságot ezért nem nyíltan, hanem rejtve kísérelte meg: szent csalás révén csempészte be magát a kánonba.10 Még ha van is ebben némi igazság, Ady vélekedése nem túl logikus: legfeljebb az lehet nyilvánvaló, hogy Arany korai „előzményeivel”, a kuruc balladákkal csökkenteni próbálta az élő klasszikus invenciozitásának irodalomtörténeti jelentőségét. A hamisítás névtelen sikerének magányos élvezete aligha kárpótolhat bárkit is a kánonba való bekerüléssel, ráadásul Thaly mérhetetlenül sokat kockáztatott. A játéknak akkor van igazi értelme, ha a lelepleződés is belekombinálódik, és végül kiderül a stílusbravúrok mesterének zsenialitása. S ez hamarosan be is következett, ma pedig egyenesen ott tartunk, hogy Thaly szövegeit egy irodalmi játéktér fontos elemeinek lássuk és láttassuk. Thaly A kölesdi harcról című " Szerb Antal: Magyar Irodalomtörténet. Budapest, 1992, Magvető. 153. 7 R. Várkonyi Ágnes: i. in. 339. 1. jegyzet. * Riedl Frigyes: A kuruc balladák. It 1913. 417-452. Tolnai Vilmos: Kuruckori irodalmunk szövegeiről. EPhK 1913. 408-412. Varga Imre: A kuruc költészet hitelessége. ItK 1936. 29-45., 171-187., 276-292. Esze Tamás: A kuruc költészet problémái. It 1951. 31-47. Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története. ItK 1961. 19-31. ’ Szerb Antal: i. m. 154. 111 Ady Endre: Thaly Kálmán regénye. Nyugat, 1913. június 16. 71
