Irodalmi Szemle, 2013

2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)

ELSÜLLYEDT SZIGETEK

C S E H Y Z O LTÁ N

„VALAMI REJTÉLYES VONZALOM”

Thaly Kálmán arcai - a homoszocialitás és

a FÉRPIAS SÁG RETORIKA SZEREPE THALY KÖLTÉSZETÉBEN

1 Thaly Kálmán: Rákóczi-emlé- kek Törökországban és II. Rákóczi Ferencz fejedelem hamvainak föltalálása. Budapest, 1893, Atheneum. 232-233.

1. THALY - AZ ÖRÖK KURUC

„Ha hős Thaly Kálmán paplan alatt szuszog,

Egy Rákóczi az ágyához lépni fog,

S így szól: »Te vén kurva, nem kellek már néked,

Ki nekem köszönhetsz baksist, dicsőséget?«

(Lőwy Árpád: Thaly Kálmán v. b. t. t.)

T haly Kálmán, miután beteljesítette élete egyik roppant küldetését, és feltárta II. Rákóczi Ferenc kultikusan tisztelt hamvait, számos sírereklyét is magához vett. 1890 októberében a szemfedőből származó „szép arany és ezüst rosette-t” Torinóba vitte, és 18-án átadta Kossuth Lajosnak, mondván, „II. Rákóczi Ferencz, az ő historicusa által küldi azt neki, - Magyarország és Zemplén vármegye XVIII-ik századi legdicsőbb fia küldi koporsójából, Magyarország és Zemplén XIX-ik századi legdicsőbb fiának”.1 Thaly azonban nem pusztán mint historicus határozta meg önmagát, hanem költőként is: ami a kettőt egybeköti, az, mint látni fogjuk, elsősorban a választott múlt újraelmondhatóságának nyelvi-retorikai kihívása. „Kuruc lantosnak neveznek engem: / Mivel Rákóczit, Bercsényit zengem” - írja Thaly a Kuruczvilág című kötet egyik mértékadó versében. „Véremből a kuruczságot / Nem lehet kiirtani: / Bent van az minden cseppjében, / S gyökere nem mostani” - fogalmazza meg hitvallását pár oldallal korábban. Thaly Kálmánnak, az örök kurucnak irodalmi, irodalmári és történetírói egója is van, s ezek megítélése, illetve megítélhetősége radikálisan különböző lehet. Ahogy magáé a koré is, hiszen irodalomtörténetünk68