Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Benkő Krisztián: Radioaktív. Hang, zene, rádió (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK 1923 június-július-augusztusában megjelent, Molnár Antal A zenetörténet szociológiája című könyvéről szóló kétrészes recenziója és ifj. Toldy László Nemzeti zene felé című írása (1923, július-augusztus) is: „Amit [Molnár] a Minnesánger-költészetben érezhető egyházi, egyszólamú énekek hatásáról mond - írja Kastner -, a nemzeti és egyéni elem betódulásáról a vallásos zenébe, diadalra jutásáról, önállósulásáról, sőt vallást pótló miszticizmusáról kifejt - mind igen hasznos útmutatás a zenetörténet megértéséhez” (557.). Bartók és Kodály - folytatja - „az ősi népiesség felkutatott zenemotívumaira” építette kompozícióit, és ezzel közel kerültek ahhoz, hogy - mint Toldy fogalmazott: a „zene a megújhodó nemzet első igazi életmegnyilvánulása, magyar szívének első dobbanása” legyen (612.). Avagy a Kölcsey Himnuszé.nak - a cenzúra miatt a „múlt zivataros századaidba átcsempészett - sorait kicsit sután imitáló A jövő énekét idézve: „Uram, a mélyből zendül-e zsoltár Hálaadással, hogy hű népednek Gondviselője újra te voltál?” (1926. július-augusztus, 449.). A már többször említett, reformkori Aurora folyóiratnak különösen nagy jelentőséget tulajdonít, hogy a trianoni békeszerződés folytán elszakadt felvidéki (elsősorban pozsonyi és kassai) írókat egybegyűjtő, 1921- ben alapított lap az Új Auróra nevet vette föl, melynek ötödik évi almanachjáról Tormay lapjában Farkas Gyula számolt be: „a szerkesztőknek sikerült átívelni a Kelet és Nyugat (Kassa és Pozsony) közti ellentétet, és bár irodalmi felfogásuk meghatározott és kijege- cesedett, sikerült átfogó képet adniuk a Felvidék mai irodalmáról” (1926. április, 353.). Ugyanennek az évfolyamnak a januári számában már olvashattak a nemzeti ügyért elkötelezett honfiak az angol George Birmingham könyvéről (A Wayfarer in Hungary. London, 1925, Methuen & Co.) egy remek recenziót, melyben a 60
