Irodalmi Szemle, 2013
2013/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Angyal László: A kétnyelvűség kérdései (Bárczi Zsófia - Vančoné Kremmer Ildikó [szerk.]: Margó)
I Z L E S E K ÉS POFONOK inkban a magyar szaknyelvi regiszterek fejlesztése a nyelvtudomány fő feladatkörét alkotja. Vizsgálja az alapiskolák alsó és felső tagozata számára előírt képes szótárakat és az ugyanebben az iskolatípusban használt szakszótárakat és szakkifejezés-gyűjteményeket is. Presinszky Károly tanulmányának címe: Változatok egy témára (Szlovákmagyarfordítói szakvizsga nyelvi produktumai). A szerző a fordítási normákkal foglalkozik. Elénk tárja a fordítói stratégiákat, a nyelvi jelenségeket a vizsgált szövegben. Kozmács István a beszélt nyelv kihívásairól értekezik. Felteszi a kérdést, hogy mit jelent a beszélt nyelven írt irodalmi alkotás. Az antik költészetet hozza példaként, ahol komoly szerepe van a latin nyelv filológiájának. Arra a kérdésre is keresi a választ, létezik-e olyan nyelv- változat a magyarban, mint a finnben? Ha nem, akkor lehet-e egyáltalán hűségről és pontosságról beszélni? Sándor Anna, az ismert hazai nyelvjáráskutató a nyelvjárások és fordítások viszonyát tárja fel tanulmányában. Arra keresi a választ, hogy az egyes fordítástípusokban milyen szerephez jutnak a nyelvjárások, továbbá, hogy az egyik közismert magyar regény, Móricz Zsig- mond A boldog ember című műve nyelvjárási hátterének fordításakor milyen stratégiát választott a szlovák fordító, valamint melyek azok az adattárak, melyek a fordítók rendelkezésére állnak a magyar és a szlovák nyelvjárások kutatásában. Menyhárt József Blogolok, tehát vagyok. .. című tanulmányában a mai kor egy érdekes és újszerű nyelvészeti kihívására, a blogolásra hívja fel a figyelmet. Pontosan meghatározza a weblog fogalmát, műfajilag is körülhatárolja, biogokról és bloggerekről beszél. Érdekes tipológiát állít föl, elemzi a blog funkcióját. Összegzi a blogírás általános jegyeit, s rámutat a blogbárók jelenségére. Bauko János tanulmányában a szlovák tannyelvű iskolákban használatos magyar személyneveket teszi vizsgálódásának tárgyává. A szerző a szlovákiai magyar névtan egyik preferált kutatási területén elért eredményeiről ad számot, élve a témában rejlő kiaknázatlan lehetőségekkel. Dudás Klára írásában összeveti a magyar és az angol frazémákat. Tisztázza a frazéma fogalmát, bővebben ír a frazeologizmusok lefordíthatóságáról, a frazémák közt fellelhető azonosságok okairól, számba veszi az eltérések gyakoriságát is. A tanulmánykötet tizenhét szerzője a népek, kultúrák, nyelvek közötti viszonyokat járja körül, helyesen rámutatva a legújabb irodalomtudományi és nyelvészeti feladatokra, kihívásokra. (Bárczi Zsófia - Vančoné Kremmer Ildikó [szerk.]: Margó. írások a fordításról és a kétnyelvűségről. AB-ART, Ekecs, 2010, 231 oldal, 7,14 €/1900 Ft) 89
