Irodalmi Szemle, 2012
2012/1 - IRODALMI SZEMLE - Háy János: Főszereplő a halál (színmű, részletek)
Főszereplő a halál 17 SiMi: Az oroszok is? Kolozsi: Rajtuk kívül mindenki. Simi: Pedig ha ők is tudják, akkor biztos nem maradnak bent, hanem lelépnek tankostul, mindenestül. Kolozsi: A lényeg a tett. Hogy ezt mi megtettük. Hogy az oroszok mit csinálnak, az, ugye, az ő dolguk. Mi megtettük a Jucival. Simi: Ezt nagyon érzem, Laci bácsi. Most is pont ilyenről lenne szó. Kolozsi: Mi, bejöttek az oroszok, megint bejöttek? Simi: Dehogy, attól már nem kell tartani, se a németek, ez már más világ. Kolozsi: Akkor mit akarsz? Simi: Szóval, most is lenne lehetőség tettekre. Megint lehetne szerepelni a tévében. Kolozsi: A tévében (üvölt)! A tévét én leszarom, a tévével jössz te nekem, amikor az nem fizet, ha meghívnak. A munkámért, hogy adom az arcomat. Ingyen lelopják a pofámról. Meg ezt a sok tehetségtelen fiatal libát mutatják, akik a seggükkel játsszák a szerepet. Hol van ott egy igazi színész. Simi: Laci bácsi, most lehetne, mert a Laci bácsi is benne lesz, meg néhányan a régiek közül. A legjobbak. Kolozsi: Hogy a többiekkel? Nincsenek már többiek. Simi: De vannak, még egy páran vannak. Kolozsi: Kicsoda? Nekem nem jut eszembe senki. Aki számított, már mind a temetőben van. Ott van a Latinovits is, pedig mennyivel fiatalabb volt, mint én, a Jávor Pál, a Bajor Gizi, a Kabos Gyula, a Déryné... Nem él már senki... Simi: De a Barcsai Miki bácsi például, az igent mondott. Kolozsi: A Barcsai faszi, a Barcsai faszi egy rohadt náci, azzal én többet még az uszodában sem, nemhogy a képernyőn. Az a vén húgyos, aki ha egyedül marad a színpadon, rögtön belekezd a talpra magyarba, az egy hülye, hát tíz éve bocskai dolmányban jár, a marha, pedig a faterja a Király utcában volt fűszeres, a Barcsainak. Simi: Ezt én nem tudtam. Kolozsi: Mit, a bocskait? Simi: Nem, a fuszerüzletet. Kolozsi: Pedig így volt. Braun fuszerüzlet volt az övéké, mert a faterja negyvenéves koráig Braun volt, azután lett Barcsai. Láttam, együtt jártunk színiiskolába a Mikivel, és délután odamentünk, a Barcsai néni meg adott nekünk enni, mert kenyér az mindig volt náluk. Én meg vidéki voltam, nekem nem volt otthon, csak hónapos szobák... Simi: A bocskai különben nem igaz, Laci bácsi. Én most találkoztam vele, ez nem igaz. Rendesen van öltözve. Öltöny, kalap. Inkább rabbi, mint nemzetiszocialista. Kolozsi: És a Solti Konrád? Az nem igaz, hogy együtt járnak a Lukácsba. Na, a Solti az tényleg egy nyilas, annak még jelvénye is van. Simi: Milyen jelvénye? Kolozsi: Horogkereszt vagy nyilaskcreszt, tiltott önkényuralmi jelvényeket hord. Simi: Akkor lecsuknák, Laci bácsi. Kolozsi: A gallérja alá tűzi, és csak akkor mutatja meg, amikor összegyűlnek ezek a nyilasgyerekek, a haverjai. Simi: Ezt nem hiszem, Laci bácsi...
