Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Filep Tamás Gusztáv:....szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról" (tanulmány Szenes Erzsiről)
FILEP TAMÁS GUSZTÁV „...szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról” Szenes Erzsi deportálásának körülményeiről Annak számára, aki vázlatosan ismeri a magyarországi zsidók 1944-es deportálásának történetét, nem teljesen világos, hogyan következhetett be Szenes Erzsi sorsfordulata. Idevágó közvetlen dokumentum Szlovákiában tudomásom szerint még nem látott napvilágot, az pedig, ami Budapesten megjelent erről, nem épült be a Szenessel kapcsolatos ismereteinkbe - noha egy vele készült interjúban (vagy róla szóló riportban) röviden ő maga is nyilatkozott erről.1 A lexikonszócikkek itt meglehetősen szűkszavúak: Szenes Erzsi „1942-ben Bp.-re menekült, 1944-ben deportálták, 1949-ben Izraelbe költözött” - írja róla legfrissebb irodalmi lexikonunk,2 s ennél a (cseh)szlovákiai magyar irodalmi lexikon sem közöl sokkal többet: „...a szlovákiai zsidóüldözések miatt 1942-ben Bp.-re menekült. 1944-ben a németek letartóztatták, előbb Auschvvitzbe, majd Németországba hurcolták. 1945 után egy ideig Po.-ban élt, egy szlovák hetilapnál dolgozott. 1949-ben kivándorolt Izraelbe.”3 Tóth László, aki Szenes második világháború utáni pozsonyi éveiről adott közre fontos tanulmányt, megadja ugyan a költőnő lefogásának dátumát, a most idézendő- mint lejjebb látható lesz, e vonatkozásban egy Szenes-passzusra visszavezethető- mondat szerkezetéből viszont azt a következtetést vonhatja le az olvasó, hogy a költőnőt ezután hamarosan Lengyelország területére, a leghírhedtebb lágerbe hurcolták: „A szlovákiai zsidóüldözések elől, 1942 decemberében Budapestre menekült. 1944. március 21-én azonban a németek elfogták és Auschwitzba deportálták, ahonnan 1945 áprilisában szabadult.”4 Az eseménysorozat pontos leírását Szenes Erzsi Szlovákiában máig kiadatlan és alig hivatkozott naplójában5 is hiába keressük, néhány utalása viszont mozaikszerüen kiegészíti a hivatkozott interjúban és egy részletesebb, nem tőle származó beszámolóban kirajzolódó képet. Az, hogy a költő 1942-ben menekült Magyarországra, különösebb magyarázatot nem igényel; köztudott, hogy Szlovákiában ekkor került sor a deportálás első hullámára. Nem teljesen nyilvánvaló viszont, hogy miért és hogyan vitték el a németek éppen Budapestről. A magyar fővárosból szintén sok embert deportáltak 1944-ben, viszont a zsidók tervszerű összegyűjtésére és bevagonírozására éppen itt nem került sor. A budapesti deportálást Horthy - ez is közismert tény, viták nem erről, hanem a kormányzó indítékairól folytak - megtiltotta, a csendőr-karhatalmis- ták tervezett július eleji puccskísérletét pedig az I. páncélos hadtest Budapest környékéről, főleg Esztergom-táborból fölrendelt alakulatai Koszorús Ferenc vezérkari ezredes vezetésével meghiúsították, július 6-án és 7-én Baky László belügyi államtitkár csendőreit a város elhagyására kényszerítették.'' A nyilas hatalomátvétel
