Irodalmi Szemle, 2012

2012/11 - IRODALOM, TÖRTÉNET - Szitár Katalin: Krúdy lírai prózájának értelmezéséhez I. (tanulmány)

Krúdy lírai prózájának értelmezéséhez I.

73

Flaubert vagy Turgenyev prózája »zeneibb« (sőt »ritmikusabb« is), mint némely vers libre.” (Uo.)

7 Uo., 70.

8 .....a ritmus megelőzi a metrumot, a ritmus - a metrum szülője.” (Beju.iü, Aujtpcií: Punul kük

duaj

ieKmma. <J>eaepauHst, MocKBa, 1929, 21. A könyvből származó idézeteket végig saját fordításomban adom meg. - Sz.K.)

9 Uo., 30.

10 Uo., 31.

11 A magyar versolvasó/-hallgató talán Adynak a Párizsban járt az Ősz című verse alapján alkothat fogalmat erről az alkotói folyamatról.

12 EeJibüt, AHJtpeu: PumM kük dua.neKmuKa, i. m„ 31.

13 Arany János Szemere Pálnak írott levelének részletét (1860. április 14.) Kovács Gábor idézi, ugyanő fejti ki a gondolat-előtti gondolatnak (,,neszmé”-nek) a ritmikus formában (a „dallamban”) való megjelenéshez jutása s az abból kifejlő jelentés („eszme”) és végső soron a művészi szöveg koncepcionális összefüggéseit. Arany költészetfclfogásában. L.: Kovács Gábor: A ritmus és az ex abrupto születő gondolat. In uő: A történetképző versidom. Arany János elbeszélő költészete. Argumentum, Budapest, 2010, 47. [45 50.]

14 Kosztolányi Dezső: Hogyan születik a vers és a regény? In uő: Nyelv és lélek. Szerk.: Réz Pál. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1971, 466-467. Kovács Árpád fejtette ki Kosztolányi e gondolatmenetének autopoétikus jelentőségét, mind pedig a hangalaknak a ritmikus ismétlés (jellé tétel) hatására történő reszemantizációját, mely utóbbi a regénynyelv forrása, ezért szolgált kiindulópontként Kosztolányinál. Kovács Árpád: A költői beszédmód diszkurziv elmélete In A szótól a szövegig és tovább... Tanulmányok az orosz irodalom és költészettan köréből Szerk.: Kovács Áipád, Nagy István, Argumentum, Budapest, 1999, 22-23.

15 Schöpflin Aladár: Krúdy Gyula In uő.: Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette és bevezette: Komlós Aladár. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967, 421. [420-423. eredeti megjelenése: Nyugat, 1933.]

16 Uo., 422.

17 Uo.

18 Krúdy monográfusa, Katona Béla a szépirodalmi mesétől (Ezeregyéjszaka; Munchausen kalandjai', Andersen meséi) a 19. századi nyugat-európai regényirodaimon keresztül az orosz irodalomig sorolja Krúdy forrásait: „A külföldi írók közül talán mégis az oroszok álltak hozzá legközelebb. Ismert is szinte mindenkit, akit csak lefordítottak magyarra, de igazi kedvencei Puskin, Gogol és Turgenyev voltak.” Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971, 64.

19 Turgcnyev-szövegeket idéz a Tavaszi hullámok cím és az Egy vadász irataiból alcím Krúdynál. (Vő.: Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése, i. m., 180.) Igaz ugyanakkor, hogy Katona Béla a tájélményhez, a szerelmi tematikához, a cselekménytelenség eljárásához, valamint Krúdy naturalizmusellenességéhez, bizonyos fokú romantikavágyához köti a Turgenyev iránti lelkesedést. (L. uo., 178-212.) Rámutat ugyanakkor, hogy „Az egyenletes, epikus hömpölygés helyét ez a líraizenei szerkesztés foglalta el Krúdy művészetében”. (Uo., 192.)

20 flocToeBCKHH, <J>. M.: HucbMa (? 27. M. C. TypreiteBy, 23 ztCKaőpsi 1863 r.) = JJ. <t>. M: 06 ucKyccmec. l\m HcKyccTBO, Mockbb, 1973, 397. [395 -398.] (A levélből idézett részleteket saját fordításomban közlöm. - Sz. K.)

21 Uo.

22 Uo.

23 Uo., 397 398.

24 E prózairás az orosz avantgárdon belül fejlődött ki, jellemzője a mitológiai sémák, archetípusok modern reprodukciója. Ugyanakkor élénk kapcsolatot tart a szimbolista prózával, sőt leginkább a szimbolista művészi gondolkodást vállalja, elsősorban az erőteljes ritmikus-hangalaki szerveződést