Irodalmi Szemle, 2012
2012/1 - OLVASÓ - Keserű József: Az újraértett Krúdy (tanulmány)
Az újraértett Krúdy 91 ba és ama vidéki városba. Az emlékezés ez esetben szétválaszthatatlanul összekeveredik a képzelettel, s a kettő együtt alkotja azt a stratégiát, amelynek segítségével Szindbád megkísérli a múlt elsajátítását, más szóval kreatív újraalkotását. JEGYZETEK 1 Jelentős kezdeményezést jelent e tekintetben a Kalligram Könyvkiadó Krúdy-sorozata, amely-a tervek szerint - az eddigi legteljesebb kiadás kíván lenni. 2 Noha, természetesen, az utóbbi években is jelentek meg könyvnyi terjedelmű elemzések Krúdy müveiről (bibliográfiai adataikat lásd a tanulmány végén), ezek azonban szándékosan nem törekedtek az életmű egészének feltérképezésére. 3 Roman Jakobson kommunikációs modelljében a poétikai funkció magára az üzenet nyelvi megformáltságára - tehát a szöveg irodalmiságára - irányítja a figyelmet. 4 A két legfontosabb kivétel: az N. N. és Az útitárs. Mindkettőben egyes szám első személyü narrátorral találkozunk. 5 Az „időregény” terminus Thomas Mann kifejezése. Azokra a regényekre alkalmazzuk, amelyekben az idő nem csupán a megjelenítés eszközeként jön számításba, hanem témává, s ily módon főszereplővé is válik. 6 Wolfgang Iser szerint a legfontosabb fikcióképző eljárások a szelekció, a kombináció és az önbejelentés. Utóbbi alatt olyan szövegrészeket kell értenünk, amelyek a fikción belül megismétlik a fikciót. Ilyen például, amikor Henry Fielding Tom Jonesában Partridge nem tudatosítja, hogy valójában egy Shakespeare-dráma előadását látja, és beavatkozik a darabba. 7 A kiadások körüli zavart fokozza, hogy 1925-ben, tehát még az író életében megjelent a Szindbád ifjúságának egy második kiadása is. Ez azonban nem egyezik teljes mértékben az első kiadással. VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM Bezeczky Gábor: Krúdy Gyula: Szindbád. Akkord Kiadó, h. n., 2003. Eisemann György: Az emlékezés izei. (Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak mnemotechnikájáról). In uő: A folytatódó romantika. Orpheusz Kiadó, h. n. [Budapest], 1999, 117-128. Fried István: Szomjas Gusztáv hagyatéka. Elbeszélés, elbeszélő, téridő Krítdy Gyula müveiben. Palatínus, h. n. [Budapest], 2006. Fülöp László: Közelítések Krúdy hoz. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. Gintli Tibor: „ Valaki van, aki nincs. " Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. Jenei Teréz és Pethő József (szerk.): Stilus és jelentés. Tanulmányok Krúdy stílusáról. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004. Kelemen Zoltán: Történelmi emlékezet és mitikus történet Krúdy Gyula műveiben. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005. Kemény Gábor: Szindbád nyomában. Krúdy Gyula a kortársak között. Az MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1991. Kemény Gábor: Képekbe menekülő élet. Krúdy Gyula képalkotásáról és a nyelvi kép stilisztikájáról. Balassi Kiadó, Budapest, 1993. Mesterházy Balázs: Az elsajátítás alakzatai. Emlékezés, álom és történet Krúdy Gyula Szindbádjában. In Józan Ildikó - Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Az elbeszélés módozatai. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 266-280. Pethő József: Krúdy-tanulmányok. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. A Literatúra folyóirat Szindbád-száma: 2002. 3. sz.
