Irodalmi Szemle, 2012
2012/10 - ODA-VISSZA - Vilcsek Béla: Életmű és recepció III. (tanulmány Cselényi Lászlóról)
V1LCSEK BÉLA Életmű és recepció Ili. Cselényi László pró és kontra Az utóbbi néhány év Cselényi-recepciójának még két nagyon fontos fejleménye van. Mind a kettő az eddigiekben említett példáknak egyszerre a következménye, a kiegészítése vagy éppenséggel az ellenpontja. 2007-ben a dunaszerdahelyi NAP Kiadó Műhely sorozatában lát napvilágot Pomogáts Béla Cselényi László című költői életrajza vagy esszémonográfiája, s két esztendővel később, Kövesdi Károly összeállításában, a Madách-Posoniumnál jelenik meg az Escorial... „ikerdarabja”, A Cs-tartomány - pró és kontra. Cselényi László költészete kritikáik és értékelések tükrében. Az előbbihez a szerző rögtön háromféle bevezetőt is illeszt: egy úgynevezett személyeset, egy tárgyilagost és egy morálist. Az Escorial... előszavában maga harangozta be egy Cselényi-monográfia közeljövőben történő elkészülését, mostani kötetét mégis következetesen „kis könyvnek” kénytelen nevezni, mert ö tudja legjobban, ez valójában nem az a korábban meg- vagy beígért monográfia. Időközben egészen más lett belőle, mint amilyennek azt elképzelte. Más lett belőle, mert szükségszerűen mássá kellett lennie: személyes, tárgyilagos és morális okokból egyaránt. Ahogyan háromszoros bevezetője zárásaként maga összegzi a történések okait és eredményét: „...a jelen kis könyv, [amely] nemcsak az irodalomtörténész, az irodalomkritikus helyzetkijelölő feladatvállalásának a gyümölcse, hanem egy több mint három évtizedes barátság dokumentuma is.” Több évtizedes barátság alapján azonban nagyon nehéz szakmonográfiát Írni. Nincs, nem lehet hozzá kellő távlat, távolság és objektivitás. Óhatatlanul van viszont a megengedhetőnél nagyobb elfogultság, elfogódottság és szubjektivitás. Pomogáts Béla könyve mindazonáltal, éppen a közeli és bensőséges ismeretség miatt, jelen pillanatban a legfontosabb és leghitelesebb forrás Cselényi László személyiségének és életeseményeinek, müvei keletkezési körülményeinek és fogadtatásuk szerzőre gyakorolt hatásának jobb megismeréséhez. Bőséges adattárt nyújtó biográfiája és bibliográfiája pedig jó kiindulópont azok számára, akik alaposabban meg kívánják ismerni a Cse- lényi-pálya további részleteit. Könyvének utószavában a szerző nagyon őszintén bevallja, munkája során mennyire ügyelt arra, hogy ne a barát, hanem az irodalom- történész szemével lássa és láttassa a szlovákiai magyar irodalom jeles képviselőjét. Müvét tudatosan „az ismeretterjesztés szándéka nyomán” készítette el. Ebben látja a fő különbséget az e tárgyban született megelőző munka, Bohár András „monográfiája” és a sajátja között. így vall erről: „Felettébb becsülöm Bohár András elemző szándékkal Írott tanulmányát Cselényiről, tanultam tőle, idéztem megálla- * * A tanulmány első részét ez évi augusztusi, második részét pedig szeptemberi számunkban közöltük. - A szerk.
