Irodalmi Szemle, 2012
2012/10 - ODA-VISSZA - Filep Tamás Gusztáv: Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása (tanulmány)
Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása 73 basok is. A mögöttük ülőknél kivételszámba ment a cipő."1 Az író a vasutas-társadalom tagoltságára is rámutat itt: a mozdonyvezetők képezik az elitet, a fűtők már alsóbb kategóriába tartoznak, s a két csoport viszonya nem is mentes a feszültségektől. Jócsik az Iskola a magyarságra című könyvében egyértelműen leírja, hogy édesapját az 1918-1919. téli cseh megszállás után és az ellen szervezett sztrájkban való részvétele miatt bocsátották el állásából a vasutasok tömegével együtt; ezzel kezdődött a család deklasszálódása. 1938-as városportréjából az is egyértelművé válik, hogy ennek az embertömegnek a meglévő kereseti lehetőségekre való rásza- badítása a zömében földművelő és kisipari lakosságú városban anyagi csődöt idézett elő; az az eset ez, amikor az urbanizálódó szakmunkások a történelmi változás következményeképpen visszaszorulnak a hagyományos munkaformák közé, illetve munkanélküliek lesznek. Jócsik ezt a várostörténeti fordulatot az 1965-ös könyvében, úgy látszik, kénytelen elkenni. A fekete kecske ben és a Hét ember meg egy> félben is szerepel, hogy édesapja 1919-ben a fűtők bizalmija lett, de az utóbbiban ez azzal egészül ki, hogy a forradalom után - és következésképpen: miatt - nem vették vissza a vasútra, s napszámos lett a gazdáknál. Később azonban mintha megfeledkezne erről; az édesapa 1925-ben, amikor a regény játszódik, előzmények nélkül kerül kapcsolatba a munkásmozgalommal, a „bérharcban” egy gimnáziumi tanár szorgalmazására veszi fel a kontaktust egy munkásvezetővel, s ekkor lép be, lámpagyújtogató társaival együtt, a szakszervezetbe. A Hét ember meg egy fél a főhatalom-változás tényének és következményeinek említése nélkül kizárólag a város belső társadalmi feszültségeit taglalja. Az is csak halványan dereng, hogy élnek a településen szlovákok is. Egyszerűen nem derül ki, hogy a cselekmény Csehszlovákiában játszódik, bár a színhelye itt is egyértelműen - a meg nem nevezett - Érsekújvár. (A nevezetes városbíró, Holota János, Kassák Lajos iskolatársa is szerepel benne - Hatala János néven.) így Jócsik intenzívebben közvetítheti a társadalmi élményt - csak éppen elfedi nemzedéke eszmélkedésének egyik lehetséges központi motívumát. Azt, hogy a megszállt területen csak korlátozottan érvényesül a kisebbségi szolidaritás. A vasutasok akcióját a társadalom nem értékeli a nemzeti ellenállás követendő példájaként - részben kárörömmel fogadja a „vasutyi”-ak lesüllyedését, részben pedig félti tőlük a munkaalkalmakat. A fekete kecske egyik jelenetében a nagygazda, Berecz így szól a nála napszámos munkát végző két kidobott vasutas egyikéhez: No Ferenc, látod, kár volt annyi kölyköt halomra csinálni. Vége van a vasúti világnak, a dínomdánomnak, most már elmegy a kedvetek az asszonyokra mászni.” A másik napszámos, a főhős apja válaszképpen szó nélkül szájon vágja Be- reczet, aminek aztán meglesz a következménye: végül csak Majzonnál, a „tót krisztusnál” kapnak munkát, akit régi udvardi aratói otthagytak, mert 1919-ben, úgymond, „nagy tót” lett. A két vasutas azonban nemcsak rákényszerül, hogy nála vállaljon munkát; az egészben nem látnak kivetnivalót. Azért sem, mert Majzon szerintük nem köpönyegforgató: azelőtt is szlovák volt, nem is tud magyarul.
