Irodalmi Szemle, 2012
2012/10 - ODA-VISSZA - Filep Tamás Gusztáv: Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása (tanulmány)
FILEP TAMÁS GUSZTÁV Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása* Jócsik Lajosnak három regénye jelent meg, három különböző történelmi periódusban egy-egy - bár e három korszakból a második hézag nélkül következik az elsőre. Az író egyik legtermékenyebb alkotói periódusában látott napvilágot az első regény, az Anna és Mária - 1943-ban -, a második a világháborút követő, de még a közvélekedés szerint demokratikus korszakban, vagy közvetlenül a változások után - az 1948-as A fekete kecske. Ezt tehát még az előtt adta közre Jócsik, hogy — amint a lexikonszócikk tanúsítja - 1949-ben „minden tisztségéről lemondott”.' Az utolsó regény, a Hét ember meg egy’ fél megjelenésének éve 1965;2 ez az a korszak, amikor, egy évtizeddel a Rákosi-Gerő rezsim bukása és saját 1956-os, valószínűleg csak formális szerepvállalása után5 Jócsik újra publikálni kezdett; ebben a szintén bő termésű alkotói idejében, mint tudjuk, környezetvédelmi, táplálkozástudományi tárgyú könyveket adott közre. Világos az évszámokból, hogy a regényírás - legalábbis az első két mű esetében - nem valamiféle pótszer lehetett a számára, nem akkor fordult e műfaj felé, amikor a tudomány területéről kiszorult, illetve kiszorították, hanem amikor a legtöbb tudományos munkáját és - tudományosan megalapozott - esszéjét közreadta. A harmadik regénnyel, a Hét ember meg egy féllel talán némileg más a helyzet; ez Jócsik utolsó korszakának elején jelenik meg, tekintélyes szakkönyvei ez után következnek (leszámítva A viliig kenyere ma és 2000-ben címűt). Azt sem tartom kizártnak, hogy ez az utolsó regénye korábbi keltezésű, esetleg az 1950-es években vagy az 1960-as évek elején íródott, csak íróasztalfiókban várt a sorára. Az előzményekből így is arra következtetek, hogy Jócsik a szépirodalmat nem tartotta alacsonyabb rendűnek önnön jellegzetes műfajainál, szépprózája közlendőjét nem tekintette másodlagosnak az Idegen igában vagy a Hazatérés. Tájékozódás című könyveiben mondottakhoz képest. Inkább az összkép kiegészítéséről, változatos nézőpontok alkalmazásáról lehet szó; bár az is lehet, hogy Móricz Zsig- mond elvárásait kielégítendő fogott a prózaírásba. A Fekete kecske egyik recenziója szerint ugyanis Móricz - a visszatérés utáni könyveiben felhalmozott életanyag alapján - Jócsikot igen alkalmasnak tartotta társadalmi regény írására4 Egy másik, * A 2011. szeptember 16-án a KultúrKorzó, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara és a Szlovákiai Magyar írók Társasága által szervezett Jócsik Lajos emlékülésen elhangzott előadás szerkesztett, egyetlen vonatkozásban kiegészített változata. Az idézeteket a mai helyesírási szabályok szerint átírva közlöm.
