Irodalmi Szemle, 2012
2012/9 - SZEMLE - Momko Miloš: Turczel Lajos levéltári hagyatékáról (beszámoló)
SZEMLE 93 írások mérlegen (1958); írás és szolgálat (1965); Két kor mezsgyéjén (1967 - e müve több kiadást is megért); Portrék és fejlődésképek (1977); Hiányzó jéjeze- tek (1982); Tanulmányok és emlékezések (1987); Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918-1938 (1992); Visszatekintések kissebségi életünk első szakaszára (1995); Arcképek és emlékezések (1997); Irodalmi kódolások és szeretet- nyilványítások (1997). Turczel Lajos életével és munkásságával alig foglalkoztunk - talán csak Szeberényi Zoltán monográfiája kivétel, amely 2002-ben jelent meg a dunaszer- dahelyi NAP Kiadó gondozásában, s alapos összefoglalását adja e jelentős személyiség életének, munkásságának. Irodalomtörténészünk személyi hagyatéka, mint említettem, három éve került levéltári feldolgozásra, illetve megőrzésre a Szlovákiai Magyar Levéltárába. A hagyaték tehát Turczel halála után közel két évig hevert bárminemű rendszerezés nélkül 35 nagyméretű kartondobozban. A 35 dobozból kb. 15 doboz képezte a leendő levéltári hagyaték részét, a többi Turczel Lajos könyvtárát tartalmazta. Ezek a könyvek még az év folyamán könyvtári feldolgozásra kerültek, és nagy részük a Bibliotheca Hun- garica könyvállományát gazdagítja. Ez összesen 1131 könyvet jelent, melyből 204 szlovákiai magyar kiadvány, 518 magyarországi, 79 erdélyi, illetve délvidéki, 64 darab pedig szlovák nyelvű. Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy e kötetek közül 169 darab dedikált példány. De térjünk vissza Turczel Lajos levéltári hagyatékára. Mint említettem, a szigorúan vett levéltári hagyaték kb. 15 nagy kartondobozban érkezett, amiről a kicsomagolás és az elsődleges rendezés és selejtezés után kiderült, hogy kb. 9 iratfolyóméternyi levéltári anyagot tesz ki, amelyből a duplumok és egyéb, levéltári szempontból érdektelen anyagok kiselejtezése után kb. 8 iratfolyóméternyi, feldolgozásra váró levéltári anyag maradt. Megjegyzendő, hogy ez a levéltári anyag, amely jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézetben található, sajnos csak Turczel Lajos 1958 utáni pályáját dokumentálja. Az 1958 előtti anyagok számunkra ismeretlenek, illetve ismeretlen helyen vannak. Az intézetünkben található hagyaték legjelentősebb részét Turczel Lajos levelezése képezi. Sajnos, ez az anyag is bárminemű rendszerezés nélkül, mondhatni ömlesztve érkezett hozzánk, melyet hosszú, aprólékos munkával sikerült kutathatóvá tennünk feladó-időrendi viszonylatban. A levelezés a hagyaték 20%-át teszi ki, 1958-tól egészen az utolsó évekig, 2006-ig. Turczel Lajos a szlovákiai magyar írók nagy részével levelezett, volt akivel rendszeresen. A rekorder mégis egy jó barátja, Boross Zoltán, a debreceni Déri Irodalmi Múzeum munkatársa volt, akivel negyven év alatt több mint 160 levelet váltott. Állandó kapcsolatban volt továbbá Balogh Edgárral, Balia Zoltánnal, Dobossy Lászlóval és Szombathy Viktorral. Kortársai közül élénk levelezést folytatott még Fábry Zoltánnal, Csukás Istvánnal, Gyurcsó Istvánnal, László Gyulával, Si- mándy Pállal, Szalatnai Rezsővel, Szeberényi Zoltánnal, Szombathy Viktor
