Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Vilcsek Béla: Életmű és recepció I. (tanulmány Cselényi Lászlóról)
Életmű és recepció I. 53 és kedvezőnek az alkalmat arra, hogy útjára bocsássa Cselényi László életmüsoro- zatát. A kiadó döntését feltételezhetően három fő szempont vezérli. A legfontosabb ezek közül az, hogy a szerző eddigi szépírói tevékenységét a kiadó szakemberei olyan jelentőségűnek ítélik mind a magyar, mind a szlovákiai magyar irodalom tekintetében, hogy az kétségtelenül érdemes és megérett az összkiadásra. A másik, ezzel szorosan összefüggő szempont az, hogy egy ilyen értékválasztást vagy esztétikai állásfoglalást követően egy könyvkiadónak mindent meg kell tennie azért, hogy kitüntetett szerzőjének életművét a lehető legteljesebb mértékben és a lehető leghatékonyabb formában megismertesse az olvasókkal. Végezetül a harmadik, módszertaninak vagy szerkesztésinek nevezhető kiadói vagy kiadási szempont az, hogy a vállalt és kitűzött cél valószínűleg úgy érhető el a legeredményesebben, ha az egyes köteteken belül és az egyes kötetek váltakoztatása során is bátran élnek a különböző műfajú, beszédmódbeli és nehézségi fokú szövegek ötvözésének és válta- koztatásának - a szerző alkotás- és alakításmódjától egyébként sem idegen - szerkesztési gyakorlatával. (S véletlenül se riasszák el a lehetséges olvasót azzal, hogy nagyra becsült és kiemelt figyelemben részesített szerzőjüket bezárják valamiféle, sokak számára eleve idegenül hangzó avantgárd, neo- vagy transzavantgárd, modem, utó- vagy posztmodern kalodába.) A sorozat 2001 -ben A riporttól a mítoszig címmel megjelent első kötetében így azután minden gond nélkül egyszerre szerepelhetnek mühelynaplók, interjúk és vallomások. A 2002-es Ezredforduló, avagy Az emberélet útjának felén kötetben a naplójegyzetek és memoárrészletek hasonlóképpen kiegészülhetnek az 1978-as Krétakor, avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez című, válogatott és új verseket tartalmazó kötet meghatározó verskompozíciójának, az Összefüggések, avagy Az emberélet útjának felén részleteivel. A 2003-as Kő-ország „kvázi-önéletírását” egy kéttételes, szabadverses formájú „szülőföld-montázs” keretezheti, hogy a könyv belsejének egyes lapjai tipográfiailag is két részre tagolódjanak, párhuzamosan kínálva esszészöveget és útirajzot, s egyfajta párhuzamos olvasásra biztassák az olvasót. Az életműsorozat negyedik darabja, a Kiegészítések Hérakleitoszhoz, avagy A nélkülözhetetlen könyvek keretként két különálló versmontázst is tartalmazhat, „főszövegként” pedig a nyitrai tanárképző főiskolán tartott világirodalom-történeti ismeretterjesztő előadások anyagát szerepeltetheti. Az utóbbi egyébként átvétel az 1998-ban Dunaszerdahelyen megjelent A nélkülözhetetlen 100 könyv. Bevezetés a világirodalom tanulmányozáséihoz kötetből. A könyv szerkesztői fülszövegében most már az is egyértelműen megfogalmazódhat, hogy a különféle műfajú, regiszterű és nehézségi fokú szövegek ötvözésének és váltakoztatásának gyakorlata szerző és kiadó együttes és tudatos elhatározásának köszönhető. Mégpedig, úgymond, abból a megfontolásból, hogy „a sorozat többnyire avantgárd hangolású darabjai és szövegei (jelen kötetünkben az első és harmadik ciklus versmontázsai) ne csak az olvasók egyik (modernebb ízlésű) részének feleljenek meg, hanem tartalmazzanak olyan anyagokat is, amelyek könnyebben ol- vashatók-megközelíthetők. [...] Kiadványunk ilyen módon szem előtt tartja az elad
