Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Gál Éva: A humanista értékőrzés regényei az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmában (tanulmány Kaczér Illésről, Tamás Mihályról és Neubauer Pálról)
A humanista értékőrzés regényei az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmában 37 változásai hatottak, hanem a politika-történelmi események is meghatározták sorsát. Hubay Jenő 1858-1937 között élt, tehát a századfordulón is, amikor minden változóban volt. A zenében a 19. század végére kifulladt a romantika; Wagner nagy zenedrámái nem teremtettek iskolát, tehát valami újat kellett kitalálni. A fiatalok a dallam, a harmónia halálát hirdették, az atonalitás vált értékké. Hubay azonban Beethoven és Liszt „neveltje”, s nem tud teljesen azonosulni a fiatalokkal. Hite szerint a zene egyenlő a dallammal, bármilyen egyszerű legyen is, következésképp állandó harcban állt a „modem” magyarországi zeneszerzőkkel, akik maradinak és a haladás gátlójának nevezték. Ehhez járultak hozzá az addigi társadalmi rendet felforgató történelmi események: az első világháború, az ország szétszabdalását hozó trianoni döntés, az 1919-es Tanácsköztársaság, amikor üldözöttként el kellett hagynia az országot, és Svájcba menekült. Hubay Jenő életét ezenkívül személyes barátságai is meghatározták; bensőséges barátság fűzte kora nagy zeneszerzőihez: Liszthez, Bhramshoz, Vieuxtemps-hez, Massenethez, Rubinsteinhez. Párizsban életre szóló barátságot kötött Munkácsy Mihállyal, és baráti szálak fűzték Erzsébet román királynéhez, aki Carmen Sylvia néven kora elismert költönője is volt. Neubauemek a zeneszerző élete remek lehetőséget teremtett arra, hogy az első világháborúba belefutó Európát bemutassa. Hubay utazásait követve Magyar- országtól Londonig látja és érzékeli a polgári élet válságát, azt, hogy Európa változásra, új értékrend kialakítására vágyik. A régi hagyományhoz való abszurd ragaszkodást Hubay a magánéletében is érzékeli; arra, hogy feleségül vehesse nemesi származású szerelmét, három évet kell várnia, mert annak apja, Cebrián gróf nem engedélyezte a házasságukat, mondván, hogy így közös gyermekeik deklasszáltak lesznek. A nemesi ranghoz való ragaszkodás abszurditását húzza alá az is, hogy Hubay akkor kérte meg Róza kezét, amikor a világ már elismerte a tehetségét és új Paganiniként emlegette. De művészetét is az újítás és a hagyományőrzés kettösége jellemzi. S bár az atonalitást nem fogadta el, a népzenei ösztönzésekre nyitott marad, ezzel közvetlen elődje lesz Kodály Zoltán és Bartók Béla a népzenét a komolyzenébe integráló zeneszerzői eljárásainak. Neubauer hitelesen, dokumentumokkal alátámasztva olyan személyiséget, olyan cselekvő megoldást kereső művészt mutat be regényében, aki érzékenyen reagált kora kihívásaira. Az Egy élet szimfóniájának értéke, azon túl, hogy alapos elemzést ad Hubay Jenő zenei életművéről, éppen abban rejlik, hogy általa bepillanthatunk a korabeli szellemi elit életébe, és képet alkothatunk a kor zenei életét meghatározó kapcsolatrendszerekről, az Operaházban uralkodó viszonyokról, az első világháborút megelőző évekről, valamint a közvetlenül a háború utáni korszak művészvilágának újraformálódásáról. Az életrajz finoman elemzi az életmű és az élet kölcsönhatását, ahogyan a görög „költői életrajzok” tették. A trianoni békekötés után Hubay Jenő nem tudott megbékélni az új helyzettel, ezért hangversenyeivel a zene segítségével éltette tovább a maga és hallgatói számára az egy nemzethez tartozás eszményét. Neubauer Pál regényén a hagyomány megújitva megőrzé
