Irodalmi Szemle, 2012

2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Filep Tamás Gusztáv:....szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról" (tanulmány Szenes Erzsiről)

. ..szabályosan »kiloplak« bennünket Magyarországról"

29

7 Szenes Erzsi: A lélek ellenáll, i. m., 7-8. A lágerélet emlékét idézi a szerző Van hazám (Tel-Aviv, 1959) című könyve egy-egy tárcanovellájában: Emlékek a sátorban (23-24.), Versek (61-63.).

8 „Höttl emlékiratában írta, hogy első intézkedéseikről, a bevonulás utáni magyarországi helyzetről Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezére már a megszállás napján, délben jelentést kért. Telefonhívásán Geschke meglepődött, mert az addig elfogott zsidók számát kérdezte. Gyors megoldásként budapesti telefonkönyvet hozatott. Az ezredes kikerestette kétszáz - »zsidó hangzású« nevet viselő - orvos és ügyvéd címét. Ezeket azonnal letartóztatták.” Szita Szabolcs: A Gestapo Magyarországon. A terror és a rablás történetéből. Korona Kiadó, Budapest, 2002, 85.

9 http://www.nizkor.Org/hweb/people/e/eichmann-adolf/transcripts/Sessions/index-03.html Session 53 (letöltés: 2011. október 25.) A forrás a per anyagát angol fordításban közli; Szenes Erzsi egyébként magyarul tette meg tanúvallomását, mert - ekkor még? - nem tudott jól héberül.

10 Vő. Szenes Erzsi: A lélek ellenáll, i. m., 7.

11 A világhálón elérhető angol szövegben „Foreign Office” szerepel.

12 Szenes a vallomásában menedékjogot, „the right of asylum”-ot említ.

13 A teljes szöveg magyarul először Schmidt Mária Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács című könyvében volt olvasható (Minerva, Budapest, 1990, 56-100.).

14 Az SS-vezetőknek a szakirodalomban olykor eltérő módon foltüntetelt 1944-es rendfokozatát Szita Szabolcs A Gestapo Magyarországon. A terror és a rablás történetéből című idézett müve alapján adom meg.

15 Idézi: Benoschofsky Ilona: Emberrablás Kistarcsán. In Mementá. Magyarország 1944. Kossuth Könyvkiadó, [Budapest] 1975 (közreadó: A Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága), 69-70. A szöveg némileg, de a tartalmat egyetlen ponton érintő módon eltér a később publikált változatoktól. Lásd Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció?, i. m., 85. Ez utóbbi helyen az áll, hogy Wis- liceny 150 „pribék”-et tudott mozgósítani, az ide tartozó jegyzet szerint a kommandó közvetlen irányítása alá 120-200 fő tartozott. Uo., 109.

16 „Arra a szerelvényre is felparancsoltak, melyet kormányzói utasításra a határról visszarendeltek.” L. I. [Lengyel István]: A vonat másodszor is kirobogott..., i. m.

17 Idézi Benoschofsky Ilona: Emberrablás Kistarcsán, i. m., 70.

18 Uo., 74.

19 Stem szerint július 17-én; ez valószínűleg elírás, az akció Bródy és Vasdényei nyilatkozatai szerint 19-én történt.

20 Hauerné emlékezését idézi Benoschofsky Ilona: Emberrablás Kistarcsán, i. m., 73.

21 Idézi: uo., 71.

22 Uo., 72. p. Bródy az Eichmann-perben azt is állította, hogy Novak őt is deportálni akarta, de Vasdényei az írnokkal - nyilván kihasználva, hogy a németek az internáltakra összpontosítottak - kijuttatta őt a táborból. Hausner, Gideon: ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Fordította: Balabán Péter. Szakmailag ellenőrizte, az előszót, a névmagyarázatot, az időrendi áttekintést írta és a név- és helynévmutatót összeállította: Karsai Elek. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984, 213.

23 Idézi Benoschofsky Ilona: Emberrablás Kistarcsán, i. m., 73.

24 L. I. [Lengyel István]: A vonat másodszor is kirobogott..., i. m.

25 Hunschét Hannah Arendt szerint nem 1500, hanem 1200 internált deportálásával vádolták, akik közül 600 meghalt. Arendt, Hannah: Eichmann Jeruzsálemben. Tudósítás a gonosz banalitásáról. Osiris Kiadó, Budapest, 2001 (Osiris könyvtár), 24. Szenes Erzsi az Eichmann-perben tett vallomásában azt állítja, hogy Auschwitzban az első szelekción körülbelül a csoport felét sorolták az azonnal megsemmisítendők közé.

26 Hausner, Gideon: ítélet Jeruzsálemben, i. m., 212.

27 A vádbeszédet magyarul közli Schön Dezső: A Jeruzsálemi per. Új Kelet, Tel-Aviv [1962], az idézet helye: 167.