Irodalmi Szemle, 2012

2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Filep Tamás Gusztáv:....szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról" (tanulmány Szenes Erzsiről)

28

Filep Tamás Gusztáv

ideig, aztán egyszerre csak úgy éreztük, hogy a vonat az ellenkező irányba halad, és aztán visszaérkeztünk Kistarcsára.”26

Eichmann azt állította, hogy nem emlékszik erre az esetre, csak annyi rémlett neki, hogy egyszer egy vonatot visszafordítottak. Egyébként ő is azzal érvelt, mint a holokauszt számos bíróság elé állított közreműködője: személy szerint nem őt terheli a jogi felelősség, hiszen mindent parancsra tett. Ajeruzsálemi vádiratban a kis- tarcsai esetről többek között ezt olvashatjuk: „Amikor Wisliceny később találkozott Freudigerrel [Freudiger Fülöppel, az ortodox zsidók egyik vezetőjével, a Zsidó Tanács tagjával - F T. G], azt mondta neki: »Hát maga valóban azt hitte, Eichmann tümi fogja, hogy Horthy, ez a vén trottli, keresztezze számításait« [...] Ezt az akciót senki sem követelte tőle. Horthy nem járult hozzá a deportálások folytatásához. Senki sem tehetett volna neki szemrehányást, ha nem csinál semmit, hanem várja annak a diplomáciai és katonai nyomásnak az eredményét, amelyet a németek gyakoroltak Magyarországra a deportálások folytatása érdekében. Amikor azonban a zsidók legyilkolásáról volt szó, Eichmann minden utasítás nélkül és minden parancsot túlmenően működött.”27 Ez volt az az eset, amikor nyilvánvalóan nem felsőbb utasításra, hanem parancs és tiltás ellenére indított egy emberekkel teli szerelvényt a megsemmisítő táborba. Ahogy Hannah Arendt könyvében szerepel: „Úgy tűnik, ez volt az utolsó szerelvény, amely Magyarországról Auschwitzba indult.”28 Ő is - aki egyébként hivatkozott könyvében számos olyan jogi, jogfilozófiai, etikai kérdést tesz föl a per kapcsán, amely a tárgyalás során nem merült föl, s amelyet a bírák sem tudatosítottak (nem beszélve a vád képviselőjéről) - úgy ítélte meg, hogy Eichmann ellen ez volt „az egyik legsúlyosabb bizonyíték”.29

JEGYZETEK

1 L. I. [Lengyel István]: A vonat másodszor is kiröhögött... Beszélgetés Szenes Erzsi költőnővel, a

Hunsche—Kmmey per tanújával. Új Elet, 1964. 15. szám, 3. (Az írás műfaja azért bizonytalan, mert nagyobbik részében Lengyel István mutatja be Szenes Erzsit, illetve foglalja össze az általa mondottakat, másik része beszélgetés. Az írást a továbbiakban interjúként említem.)

2 Új magyar irodalmi lexikon. [III. köt.] P-ZS. Főszerkesztő: Péter László. Második, javított, bővített

kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 2003. (A Szenes Erzsi-szócikk Szeberényi Zoltán munkája.)

3 A Cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. Második, javított kiadás. Főszerkesztő:

Fonod Zoltán. Madách-Posonium, Pozsony/Bratislava, 2004, 382. (A Szenes Erzsi-szócikket Fonod Zoltán írta.)

4 Tóth László: „Nem vagyok azonos többé önmagámmal... " (Szenes Erzsi.) In uő: Elfeledett évek.

(Esszék, cikkek, interjúk.) Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1993, 65.

5 Szenes Erzsi: A lélek ellenáll. Napló és versek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1966.

6 Ezzel az eseménnyel kapcsolatban is volt vita, de főleg arra vonatkozott, hogy Horthy valóban a

budapesti, illetve az oda menekült vidéki és külföldi zsidókat, vagy pedig saját hatalmát akarta-e megmenteni; ez most számunkra mindegy. A csendőrpuccs tervét a deportálás gyakorlati végrehajtásának egyik főszereplője, a csendőrség és a németek - az „Eichmann-kommandó” - közötti összeköttetést biztosító Ferenczy László csendőr alezredes is megerősítette népbírósági tárgyalásán.