Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Bolemant Lilla: Női mese I. (tanulmány Szenes Piroskáról) I.
Női mese I. 17 Szenes Piroska Szenes Piroska Erdélyben, Marosszalatnán (Slatina de Mure§) született 1889-ben. Gyermekkorát Léván töltötte. Az 1920-as években Budapesten orvostanhallgatóként ismerkedett meg a Nyugat munkatársaival, ekkor kötött barátságot Ignotusszal, Babitsosai és Török Sophie-val. 1927-ben a Nyugat pályázatára beküldött Egy rongyos ifjúság című írása díjat nyert. Ezután a Nyugatban rendszeresen közölték írásait, melyek főleg elbeszélések és kritikák voltak. A diploma megszerzése után férjével, Halász Miklós ügyvéddel, publicistával 1927 és 1938 között a két háború közti Szlovákiában, Besztercebányán élt. 1927-ben jelent meg első regénye is, 1930-ban ezt követte legnagyobb feltűnést keltő könyve, a Csillag a homlokán című regény. Ugyanebben az időszakban jelennek meg elbeszélései (.Jedviga kisasszony, 1934) és Egyszer élünk című regénye (1935). A szlovenszkói magyar irodalom antológiáiban rendszeresen helyet kaptak elbeszélései, és a csehszlovákiai magyar folyóiratokban is publikált. A háború elöl 1938-ban külföldre költöztek, Párizs, Spanyolország és Portugália után New Yorkban telepedtek le. Munkatársa volt a külföldi antifasiszta folyóiratoknak: a párizsi Üzenetnek, az amerikai Magyar Fórumnak és a Harc című lapnak is.16 Elmondása szerint a „felszabaduláskor” ő köszöntötte „amerikai hullámhosz- szon a magyar népet”.17 Az emigrációban sem hagyott fel az írással, bár a magyarországi irodalom - de a csehszlovákiai sem - többé nem vett róla tudomást. Hamlet kapitány című drámáját a háború után Várkonyi Zoltán fogadta el a budapesti Művész Színház számára, előadására azonban nem került sor. Hollywoodban élve filmírókkal dolgozott együtt, Párizsban pedig Lysiane Sarah Bernhardt-tal, Sarah Bernhardt unokájával, a kor neves írónőjével közös történelmi regényt adott ki A kesztyű és a legyező címmel.18 1972-ben halt meg New Yorkban. Szenes Piroska halálhíre okán Palotai Erzsi visszaemlékezést jelentetett meg a Magyar Nemzetben. A kor (politikai) szellemének megfelelően az egykori, 1930- as évekbeli fekete hajú, energikus fiatal nőt szembeállítja a 1960-as években hazalátogató karcsú, hirtelenszőkére festett, de az amerikai máz alatt megkeseredett, megöregedett asszony portréjával, aki hazája elvesztése miatt boldogtalan.''’ Az azóta eltelt időszakban csupán a Csillag a homlokán című regénye jelent meg (Madách, 1986), és egy elbeszélése (Májusfának levelei) a Felvidéki magyar írók elbeszélései a szerelemről című antológiában (Lázi Kiadó, Szeged, 2007), valamint a Nyárelő című novellája, a Tudósítás egy ország elvesztéséről (Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1919-1989; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1992) az Ugrás a semmibe (Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1918-2003, Madách-Poso- nium, 2004) és az Irodalom és magyarság (NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 1977)cí- mü szöveggyűjteményben. Csillag a homlokán Szenes Piroskát és a Csillag a homlokán című regényét, mivel a (cseh)szlovákiai magyar irodalom is saját szerzőjének, illetve hagyományának tekinti. A könyv egy
