Irodalmi Szemle, 2012
2012/7 - TÁVLAT - Gál Sándor: Kitágult nap 6. - Csillagok? Csillagok! (jegyzet)
Kitágult nap 6. 71 nulmányozás tárgyává tegye s az azzal kapcsolatos kérdéseket úgy a komáromi református egyházközösséggel, mint az állami hatóságokkal részletesen megtárgyalja...” Ma már tudjuk: Soós Károly és az egyházmegye közös erőfeszítése eredményesnek bizonyult: Komáromban megnyílt a magyar tanítóképző az elmúlt század harmincas éveiben... A lapkiadás és az iskolaalapítás mellett Soós Károlynak több könyve is megjelent. Elsőként említeném meg a nemrégen hozzám kerültet, amelyet közösen írtak Ka- vács Alajossal, „iskolai használatra”. Ebben az „egyházhatóságilag jóváhagyott” kötetben Soós Károly a kisebbségbe jutott református egyház Egyházalkotmányát is elkészítette. Az alkotmány preambulumában ez olvasható: „A szlovenszkói és podkarpat- szkáruszi református egyház magába foglalja a Szlovenszkó és Podkarpatszká Rusz területén lévő református egyházközösségeket. A református egyház az állam legfőbb felügyelete alatt zsinat-presbiteri elvek alapján kormányozza magát. Az egyház minden joga az egyházközösségből ered. Az egyetemes egyház egyházközösségekből áll. Több egyházközösség alkot egy egyházmegyét, több egyházmegye pedig egy egyházkerületet.” A csehszlovákiai magyar református egyház a továbbiakban ennek az alkotmánynak az alapelvei szerint szerveződött és működött. Soós Károlynak megjelent öt prédikációgyüjteménye is (Egyházi beszédek, Isten és a haza mindenünk, Krisztus a mi életünk, Bízzatok az Istenben', Jöjjön el a Te országod). A. Jöjjön el a Te országod című gyűjteményről lelkésztársa, Boross Kálmán egyházmegyei tanácsbíró Bevezetőjében így ír: „Negyvenéves lelkész gyakorlatom bátorít Soós Károly prédikációs könyvének ajánlására. Olyan élvezetes és érdekes stílusban vannak írva ezen beszédek, hogy nemcsak lelkésztársaimnak és lévita testvéreimnek ajánlom használatra, de a vallásos világiaknak is házi olvasmányul.” (Boross Kálmán kamocsai lelkész volt, s e sorokat 1928 márciusában vetette papírra. Ez számomra azért érdekes, mert anyai nagyapám Soóky József Kamocsáról származott, s ma is élnek még ott távoli rokonaim.) Mint látható, Soós Károly - immár a kisebbségi létet vállalván - végezte az önmaga szerint fontosnak ítélt missziót. Feltehetően ő eskette össze szüléimét - de meglehet, hogy segédlelkésze, Horvát Zsigmond -, s engem is ő keresztelt meg valamikor 1937. december havában... Személyes emlékeim is maradtak róla, amikor Nagy Lajos rektor úrral a háborút követően a lóistállónak használt iskolánkat kitakaríttatták, s újrainditották az oktatást... Más helyen részletesebben szóltam erről... Soós Károly halálát követően - akkor még majdnem színtiszta református lakosságú - szülőfalum az esperes úr korábbi segédlelkészét, Horvát Zsigmondot választotta a gyülekezet élére. Ő hozatta rendben a háború által megrongált templomunkat, pótolta a két harangot, s 1953-ban az ő szorgalmával emeltek egy szárnyas emlékművet a II. világháború áldozatainak az emlékére a búcsi temetőben, s annak kicsi párját is megépítették a zámolyi temető alsó szögletében, ahol a búcsi leventék nyugosznak... A szárnyas emlékmű, egészen véletlenül, ott áll a búcsi házunk temetővel határos részén - a „kertünk végén”, ahogy mondani szoktuk volt. Oldalt tőle található Ka-
