Irodalmi Szemle, 2012
2012/7 - TÁVLAT - Móser Zoltán: Csontváry nagy távlatot követel (tanulmány)
68 Móser Zoltán zett, sietett ide. Tudta, érezte, hogy vár reá egy olyan naplemente, amely alapján elkészülhet a világ legszínesebb napút-festménye. Ismét Csontváryt idézem: „Itt sem kellett gondolkoznom sokáig a kivitelre nézve, mindennel tisztában voltam - nem maradt egyéb, mint a vászon sürgős megrendelése. Meg kell jegyeznem, hogy a húsz négyzetméteres festmény, amikor a műterem ajtaját megnyitottam, a közönségre oly hatással volt, hogy tombolt meglepetésben...” Nincs magyar ember, akinek Taorminában ne Csontváry jutna az eszébe. Ez történt velem is, pedig kínosan vigyáztam, hogy amíg ott vagyok, ne az ő nyomába járjak: hisz fotózni mentem, tehát valami más képre vágytam. Ezért indulás előtt sem a Csontváry-könyveket, sem a nagy kiállítást nem néztem meg. És mégis, és folyton, az ő rabja voltam: bármit is csináltam, azt láttam, amire ő kényszerített. A megismerés és a felismerés - a dolgok lényegének meglátása - az övé volt; mást sem nézni, sem látni nem engedett. Monumentális képe, amely egyszerre látvány és látomás, mindig arra a helyre vonzott, ahol ő állt és festett. (Mint Huszárik Zoltánt, aki - tudatosan - ugyanazon a helyen vette fel a Csontváry-filmjének emlékezetes jelenetét.) Kétszer fél napot töltöttem el ott, többször is körbejártam az épületet, de hiába volt minden. Mindig a festmény tengelyének középpontjában álltam meg a gépemmel, és nagyon-nagyon kicsinek éreztem magam. Évek teltek el azóta, és most, hogy nézem a régi képeket, ugyanúgy visszavágyódom, visszakívánkozom ide, mint Csontváry. JEGYZETEK 1 Prohászka és Csontváry római találkozásáról Szabó Ferenc SJ: Csontváry, a ,.Magányos Cédrus". In Jelek az éjszakában, Róma, 1983, 351-356. Távlatok 2 Ibos Éva: Víz és tűz. In Tiszatáj, 2011. 12. 128-129. 3 A legborzasztóbb éj. In Szeged pusztulása. Szeged, 1879. 47-54.) DOBOS LÄSZLÖ Egy szól ingben Madách 1976
