Irodalmi Szemle, 2012
2012/6 - UTAK, TÉZISEK - Koncsol László: Utam Ipolyihoz (tanulmány)
52 Koncsol László könyveivel és módszertani munkáival a szlovák, a magyar és az osztrák neveléstörténetben is nyomokat hagyott. A Csallóközi uti-képeket nagy terjedelmű előszóval és bő jegyzetanyaggal láttam el, s hogy a kép plasztikusabb legyen, a Vasárnapi Újságban közölt szemléltető metszeteket az évfolyam több érdekes, a világ akkori műszaki haladását illusztráló képével egészítettem ki. A nyilván túlzottan bő jegyzetanyag magyarázata, hogy a felvidéki magyar régiók, köztük az erős várakkal, Duna-ágakkal körülvett és szabdalt, mocsarakkal — „liánokkal” - tarkított, a történelem szélárnyékában élt Csallóköz népe az ismert okokból (Trianon, Párizs stb.) tájékozatlan volt múltja felől, s nem tudván, meddig maradhatok meg ingatag állásomban, a felbomló diósförgepatonyi termelőszövetkezet rangrejtett tagjaként, a „függetlenített előadó” státusában, s teljesíthetem-e sorozatszerkesztői vállalásomat, igyekeztem minden oda kívánkozó alapismeretet Ipolyi könyvébe gyömöszölni. A könyv meglehetős sikert aratott, a visszajelzések a kiadót utánnyomásra serkentették. Ipolyi útirajza provokálta ki Beleházi Bartal György Csallóköz történeti vázlata című könyvecskéjét (Pest, Heckenast, 1860) - és néhány olvasó nemtetszését amiatt, hogy Ipolyi mint a román kori és gótikus templomépítészet esztétikai primátusának vallója az újabb építésű, jórészt türelmi rendelet utáni, késő barokk - klasz- szicista református egyházakat lekezelőleg minősítette. Bartal vitairatát egyelőre nem sikerült kiadnunk. A Csallóköz műemléken kérésemre műtörténészünk, az akkor még egészen fiatal Hushegyi Gábor látta el Utószóval és a műemlékek jelenlegi állapotát leiró jegyzeteivel. Ipolyi idegen nyelvű jegyzetanyagát magam fordítottam le, s a monográfia idegen műszavait is én magyarítottam egy csatolt kisszótárban. Egyébként a szerző szövegeit minden könyv esetében áhítatos tisztelettel kezeltem, nyelvezetük érintetlen maradt, csak helyesírásukat igazítottam korunk akadémiai szabályzatához. A Kiskönyvtár fölserkentette a régió, általában a felvidéki magyar közösségek történelmi érdeklődését. Sorra-rendre hagyták el a nyomdákat a települések múltját fölmutató igényes földolgozások és kompilációk. A teljesség legkisebb igénye nélkül: B. Kovács István megírta Gömörország című könyvét, szerkeszteni kezdte a Gömör- Kishonti Könyvtári, s megalapította kitűnő folyóiratát, a könyvével azonos című Gö- mörországot. Szakembereket is gyűjtött maga köré, a nemrég elhunyt Bogoly János pedig néhány társával az Ung-vidéki magyar települések és a Szlovákiához csatolt bodrogközi rész átfogó, több szempontú bemutatásán dolgozott. Csáky Károly már az 1970-1980-as években kutatni kezdte a Hont és Bars megyei magyar emlékeket, és így tovább. Közben létrejött honismereti társaságunk, amely az Érsekújvár melletti Udvard községbe hívja össze évi rendszerességű tavaszi konferenciáit, állít emlékeket az egyetemes magyar múlt szereplőinek és eseményeinek, és veszi számba az eltelt esztendő kiadványait. Ipolyi Amoldunkról sem feledkeztünk meg, ha az égi és földi hatalmak kedvezni fognak, márpedig minden bizonnyal úgy lesz, ha eddig úgy volt, a közeljövőben gyűjteni kezdjük a pénzt földink, a tudós főpap ipolykeszi, zo- hori és besztercebányai emléktáblájára.
