Irodalmi Szemle, 2012
2012/6 - UTAK, TÉZISEK - Koncsol László: Utam Ipolyihoz (tanulmány)
Utak, tézisek t KONCSOL LÁSZLÓ Utam Ipolyihoz Történetem a Magyar Mythologia 1987-es hasonmás kiadásával kezdődött. Megvettem és nagyjából el is olvastam a könyvet. Megjegyzem, akkor már ismertem Diószegi Vilmos könyvét a rokon népek és a magyarok sámán hitvilágáról. A Függelék bibliográfiájában figyeltem föl Ipolyi három nagyobb munkájára, amely közvetlenül érdekelte a régiót, ahol akkor már két éve dolgoztam, a Csallóközt, illetve azt a másikat, amely nyugat felé szomszédos Pozsonnyal, ahol napjaimat élem. Ez Pozsony és Nyitra vármegye Hegyentúli járása, egyéb nevein a Búrmező vagy Erdőhát, szlovákul Záhorie („Hegyentúl”), Gvadányi József és Juhász Gyula Szakolcájáig, a négy, gályákra szánt prédikátorunkat fogva tartott Berencs váráig, Balassa Menyhárt és Bornemisza Péter Detrekőjéig és Széleskútjáig (Sološnica), ahol írónkat örök nyugovóra helyezték. (Sírja jeltelen!) Ez Ipolyi útirajzának címe szerint a Fehér-hegység vidéke. (A Búrvidék szóösszetétel előtagja a szlovák Bőr főnévre megy vissza, jelentése a fekete- vagy erdei fenyő borovica nevére utal; a homokos terület nagy részét ilyen erdők borítják. Megjegyzem: a borovicska nevű, közkedvelt tömény ital nem ebből, hanem az ún. közönséges boróka bogyóiból készül.) A Csallóközbe 1985-ben vetett a sorsom. A szlovák államrendőrség tilalmi listára helyeztetett, s egy Dunaszerdahely közeli falu vezetői fogadtak be azon az áron, hogy fölkutatom és bemutatom nekik a település történetét. Ebből a munkámból virágzott ki a rendszerváltás után, amikor a pártállami cenzúra már nem avatkozhatott a könyvkiadásba, a Kalligram regionális történelmi sorozata, a máig 42 kötetesre duzzadt Csallóközi Kiskönyvtár, amelynek első kötetéül a Csallóközi uti-képek (1993), harmadikéul a Csallóköz műemlékei jelent meg (1994). Az előbbit könyv alakban elsőként mi adtuk ki a Jókai, Pákh és Heckenast által közölt folytatásos anyagból, a Vasárnapi Újság 1858-as évfolyamából, a másodikat az Archaeologiai Közlemények első, indító, 1859-es kötetéből. Ipolyi másik útirajzát, a Fehérhegysé- gi útiképeket, amely úgyszintén a Vasárnapi Újságban jelent meg először (1859— 1860), a Madách-Posonium részére szerkesztettem könyvvé a tudós plébános, majd püspök három további munkájával együtt, 2004-re. Az eddig fölsorolt munkák első * * Előadásként elhangzott Budapesten, 2012. február 29-én, az Országos Széchényi Könyvtár Ipolyi Amold-emlékkonferenciáján. - A szerk.
