Irodalmi Szemle, 2012
2012/3 - OLVASÓ - Nyilasy Balázs: Arany János balladái a költőiség, az elbeszélő jelleg és a drámaiság tükrében (tanulmány)
Az Irodalmi Szemle oktatási segédlete a 2011/201 2-es tanévre 7. OLVASÓ SZ 2012. SZERKESZTI: BARCZI ZSÓFIA MÁRCIUS NYILASY BALÁZS Arany János balladái a költőiség, az elbeszélő jelleg és a drámaiság tükrében A ballada költőisége Manapság ha elbeszélést mondunk, valamilyen prózai szöveg lebeg a szemünk előtt, s nem gondolunk arra, hogy az európai irodalom elbeszéléseit - amint ezt Homérosz és az őt követő évezredek tanúsítják - eredendően versben írták. Mi több, a verses, költői elbeszélések az elmúlt két évszázadban sem tűntek el az európai irodalom műfaji térképéről. A hosszabb terjedelmű szépprózai müvek dominanciája ugyan a 19. századra már kialakult, de az európai irodalom nagy költői - Byron, Goethe, Puskin, Mickiewicz és társaik - ez idő tájt is szívósan kísérleteznek a verses epika különböző válfajaival. E kísérletek persze az „epic”-től, a hősének tradicionális, patetikus, roppant terjedelmű műfajától immáron tudatosan eltérnek, az alkotók Homérosz, Vergilius, Tasso örökségéhez képest másféle történeteket mondanak, hajlékonyabb, korszerűbb müformákat keresnek.
