Irodalmi Szemle, 2012
2012/3 - OLVASAT - Csanda Gábor: Antikvárium III. - Hit, remény, szerencse (esszé)
CSANDA GÁBOR Hit, remény, szerencse Razguvarivaty english Antikvárium III. Anglijszkij jazik za dva goda. Proszvescsenyje, Moszkva, 1975, 384 oldal Olyan könyvről lesz szó, mely a diákkoromat idézte meg. Persze nem a nosztalgia hozatta el velem az antikváriumból, hanem valami betyárbecsület, kutyakötelesség, mintha tartoznék ennyivel a könyv tárgyának, mintha diákkorom mulasztásait legalább így, ennyivel jóvá lehetne tenni. Aztán, már otthon, hamar kiderült, a tartozik és követel nem egyenlíthető ki soha, és ezúttal sem: a szerzemény azóta is ott van a kezem ügyében, rendszeresen s élvezettel olvasom. Egy angol nyelvkönyv, English in Two Years a címe. Tárgya szorosan összefügg a szerencse és a hit kérdésével is; Zrínyi óta tudjuk, hogy e kettő is összefügg, hitetlenhez legalábbis nem szokott társként szegődni szerencse. A pozsonyi Duna utcai gimnáziumnak, ahová jártam, évfolyamonként három osztálya volt, az enyémet humánnak nevezték, s abban különbözött a másik kettőtől, hogy angolunk is volt, az orosz mellett. A négy év angol (english in four years) korántsem azt jelentette, hogy ennyi idő alatt megtanulható a nyelv. De érettségizni lehetett belőle; lehetett ugyan oroszból is, de azt, mivel az általánosban is tanították, annyival szigorúbban is vették. Már nem tudom, milyen megfontolásból, hiszen sem oroszul, sem angolul nem tudtam, az angolt választottam. Érettségi tételként Az öreg halász és a tengeri húztam. A felkészülési idő annyira volt elegendő, hogy számot vessek azzal, mit vagyok képes ebből úgy-ahogy folyamatos történetként előadni; nagyon zavart, hogy épp a cápa angol megfelelője nem jutott sehogy se eszembe, márpedig akárhonnan vizsgáltam is a lehetőségeim, ez megkerülhetetlennek látszott. így történt, hogy az öregember - szerencsére láttam a tételen, hogy az eredeti címben nincs szó halászról, mert azt tán mondanom se kell, hogy ahol a cápa nem ugrik be, ott a halásznak esélye sincs - kint a tengeren (on the see) egyszer csak (once a day) fogott egy nagy halat (big fish), ami ugyan fáradságos munka volt (hard work), de örült (was very lucky), bár nem hosszú ideig (not for a long time), mert jöttek más halak (comes another fishes), melyek szintén az ő nagy halát akarták (also wanted his big fish), és enni kezdték (began eated him). A történetnek ebben a hullámzó, viharos és embert próbáló szakaszában már nem volt egészen világos, mit ettek a cápák, az öregembert-e vagy a halát, de ezzel már nem akartam vacakolni, úgy gondoltam, az elnök is biztos olvasta Hemingwayt, aligha kívánhatja szándékosan félreérteni, mellesleg (anyway) hamarosan oda jutottam,