Irodalmi Szemle, 2012
2012/2 - IRODALMI SZEMLE - Gál Sándor: A tél árnyalatai; A mozdulatok (versek)
Gál Sándor versei 27 A mozdulatok őrizni kéne már magunkat hogy a szélérintés vagy a jeges záporsuhogás csontjaink mélyén bajt ne okozzon már ügyelni kéne a reggel mozdulataira figyelni a szív dobbanását s a vérlüktetés ritmusát ahogy a csukló feletti veröéren pulzál a látható bizonyosság e tudás birtokosaiként emelkedünk a reggel szemhatáráig s az első lépés biztonsága jelenné érleli magányunkat s a benne megbúvó csendet ahol a tárgyak szilárdsága örökségünket őrzi láthatón szemünkben ekkor a mindenség újra felfedi előttünk titkait befogadja a felhők kettős mozgását az ámyvető és az árny között a kinyíló és a bezáruló suhanás párhuzama fecskék láthatatlan útja a magasság tisztaságában mindez visszavetül önmagára s minden mozdulat kettőnk napkezdetének biztonsága s ha jól őrizzük magunkat bizakodhatunk az érkező éjszaka ígéretében
