Irodalmi Szemle, 2012
2012/12 - IRODALMI SZEMLE - Gál Sándor: Kitágult nap II. A nolai (naplójegyzetek)
A kitágult nap 11. 21 G. Bruno erre a reménységre találta meg az egyik lehetségest, amikor kimondta, hogy az Isten hatalma oly mérhetetlen, hogy nem csak egy, hanem több, a miénkhez hasonlatos világot teremtett, vagyis valahol a Mindcnségbcn - bizony így, nagy M-mel írva! - létezik egy számunkra (is) lakható másik bolygó, csak meg kell találni az odavezető utat és az utazáshoz szükséges eszközöket. Lényegében ezért a csodálatos gondolatért - fölszabadító eszméért - vetették máglyára. Vele és benne - akkor! - az emberiség vágyát, lehetséges jövőjének reménységét omlasztották hamuvá!... De: eppur si muove! 3 Valami keveset az előzményekről is. G. Bruno elképzeléseit így fogalmazta meg - méghozzá versben: „S kapzsi idő mit tartogatott elrejtve sokáig, Vajha kihozhatnám nappali fényre hamar.” (Giordano, a nolai, a világegyetem elveihez) „A föld kicsiny” — mondta Columbus, s az ő nyomában járva egy német főpap - neve Cusanus - már a föld tengely körüli mozgását írta le A kalendáriom javításáról című munkájában. G. Bruno lényegében ezt fejlesztette tovább, s a maga kettős igazságát így foglalta össze: „Tanítom, hogy van egy végtelen világegyetem, a végtelen, isteni mindenhatóság müve, mert nem tartom méltónak az isteni jósághoz és mindenhatósághoz, hogy csak ezt az egy véges világot teremtette légyen, holott még számtalan mást is képes teremteni, azt mondom tehát, hogy számtalan világ van, hasonló e földhöz, melyet Pythagorasszal oly csillagnak tekintek, amilyen a hold és a többi bolygó és más csillagok, mindezeket az égi testeket világoknak tartom, számukat határtalannak...” 4 Az emberiség egyvégtében a „testvérvilágokat” keresi „odafent”, amelyek „isteni meglétéről” a nolai is gondolkodott, s amiért a tar pilisü pápai halálgárda Giordanót máglyára küldte. (Vagy inkább: vetette!) Azonban a „testvérvilágok” keresése továbbra is aktuális föladat: az emberi nem átmentése e Földről egy másik, lakható égitestre, egy „másik világba”. (Nem a másvilágra!) Mert G. Bruno az emberiség számára a leggyönyörűbb utópiát alkotta meg - egy igen távoli, szinte értelemmel felfoghatatlan jövőnek a lehetőségét... Ezért kellett meghalnia. „Eppur si...” 5 G. Bruno Istene - Teremtő Isten. Ezzel szemben a „papok Istene” (Ady), az ember által megalkotott Úr, többet pusz
