Irodalmi Szemle, 2012
2012/11 - IRODALOM, TÖRTÉNET - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák. -I.A szöveg, mint alibi 1. (tanulmány Szegedi Lőrinc Theophania)
Elsüllyedt magyar drámák 65 akkor a kígyó csupán mindig a másik lehetséges értelmezés. Közönségesen: becsapás. A jó és rossz tudásának fájáról Éva és Ádám szert tett a tudásra, a kiűzetés után világosan látja a világ további sorsát (a keresztény értelmezés szerint tud tehát a „megígért magról”, a megváltó jövőbeli érkezéséről).7 Ugyan az a kiindulási pont tehát, mint Madách Tragédiájában - csak míg ott a világ történetének látomása tölti ki a darab nagy részét, itt banális családi perpatvar. A megszerzett tudás azonban a tabu áthágásával, vagyis a bűnbeeséssel jött létre. Arra a kérdésre, hogy miért a jó és rossz tudása volt a tabu és a bűn kútfője, bőséges magyarázat született. Az inszcenátoroknak persze nem szükséges ebben a kérdésben állást foglalniuk, noha ennek boncolgatása is érdekes értelmezési lehetőségeket tartogat. Ha ebbe az irányba tapogatózunk, egyrészt bele kell nyúlni a szövegbe, másrészt a zsidó-keresztény dogmatika által kizárt értelmezéseket is érdemes lenne szemügyre venni (mondjuk a kabbalisztikus megközelitést vagy a gnoszticizmus értelmezését, mely a bűnbeesés zsidó-keresztény dogmatikus értelmezésének teljes inverziója). A mítosz szempontjából kell vizsgálnunk a darab végét is. A VI. felvonás, Deus érkezése az angyalokkal a halál utáni felelősségre vonást, az ítéletet parodizálja. Deus megbocsát Évának, majd a három fiút veszi célba: nem tetteiket vizsgálja azonban, hanem a tudásukat. A tízparancsolatot és az imákat kéri számon tőlük. Ez szinte már a de- honesztáció határán mozog - olyan iskoladrámáról van szó, ahol az isten tanitó (hitoktató) képében jelenik meg. A legnagyobb nehézség a színrevitel esetében, hogy a darab eleje (Éva monológja) és vége (a teofánia és következményei), a szakralitással közvetlen kapcsolatban lévő részek hangvételének ellentmondásosságában van. Éva tragikus nyitánya után a darab komédiaként végződik. Ha tehát komolyan szeretnénk venni a szöveget, és a biblikus közegben értelmezzük, mint ami a bűnbeesésről, a mitikus kezdettől Isten hétköznapokbani megjelenéséről és ítéletéről szól, akkor a darabot is ehhez mérten kell befejezni. Ha a darab rituális rétegét szeretnénk kiemelni, a nyitómonológon és a teofánia aktusán till, illetve között kihasználhatjuk Éva imáját, a rituális tisztálkodás és az áldozathozatalra való felkészülés motívumát. (Befejezés a következő számunkban) Jegyzetek 1 Heinrich Gusztáv: Szegedi Theophaniája. Egyetemes Philologiai Közlöny 11 (2): 163-175. (1887) idézi: Latzkovics Miklós: A 16. századi magyar dráma. villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=l 2265 2 Pirnát Antal: A magyar reneszánsz dráma poétikája. ItK, 1969. 528. 3 Latzkovits Miklós: A 16. századi magyar dráma. villanyspenot.hu/?p=szoveg&n= 12265 4 Ezek közül néhányat akárcsak a Szép magyar comoedia esetében Baranyai Decsi János is felvett közmondásgyüjteményébe (Adagiorum... 1598, Bártfa) 5 Horváth János: A reformáció jegyében. Gondolat, Budapest, 1957. 6 Constantinidis, Stratos E.: Színház dekonstrukeió alatt? Fordította: Leposa Balázs. Theatron, 2004. V/2. 7 E szerint Adámnak és Évának azzal is tisztában kell lennie, hogy Káin meg fogja ölni Ábelt. Erre azonban a darabban nincs semmi utalás.
